2018. február 22., csütörtök

Intézményi követelmények – kérdések és válaszok a rendelet kapcsán

A közétkeztetők számára is szeretnénk elérhető, naprakész információkat megosztani, amellyel támogatjuk munkájukat. Gyakran Ismételt Kérdések rovatunkban, témakörönként összegyűjtöttük néhány kérdést és választ, amelyek hasznosak lehetnek a rendelettel kapcsolatosan felmerült kérdések tisztázásában. Ezen a héten az intézmény típusokat, általános követelményeket, munkahelyi étkezést vesszük górcső alá.

Milyen követelményrendszert kell figyelembe venni kollégiumi étkeztetés során, amikor az egésznapos étkeztetés helyett napi háromszori étkezést biztosítanak? 
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló Rendelet hatálya (1. § (1) bekezdés a) pont) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti nevelési-oktatási intézményre is kiterjed. Ebbe a körbe a kollégium is beletartozik.
A kollégiumi ellátásban részt vevő gyermekek részére (a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint) a Közétkeztető köteles egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100%-át napi három fő- és két kisétkezéssel biztosítani.

Mi a kötelezettsége a közétkeztetést biztosítónak, ha a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény csak napi háromszori étkezést rendel meg? 
A Rendelet hatálya a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményre is kiterjed (1. § (1) bekezdés b) pont) és a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézménynek az Szmfr. alapján napi háromszori főétkezést és naponta egy alkalommal kisétkezést kell biztosítani. 
Ez alapján a korcsoportonként előírt napi energiaszükséglet 100%-át napi háromszori főétkezés és egy kisétkezés adásával kell biztosítani.
A közétkeztetőnek – amennyiben nem az Szmfr. szerinti étkezésszám kerül megrendelésre – célszerű a megrendelő figyelmét felhívnia a meghatározott három fő- és egy kisétkezés előírására, melyet minden fekvőbeteg-gyógyintézményben biztosítani kell.

A betegélelmezésben nyújtott közétkeztetési szolgáltatás esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Szmfr.) értelmében a betegélelmezésben napi háromszori főétkezést és egy kisétkezést kell biztosítani. Ennek megfelelően minden egész napos ellátást nyújtó intézménynél ezt kell követni? 
Egész napos ellátás esetén a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban a korcsoportonkénti előírt napi energiaszükséglet 100%-a biztosítandó. Az Szmfr. 4. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján minden 24 óránál hosszabb folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a betegek számára biztosítani kell napi háromszori főétkezést és naponta egy alkalommal kisétkezést, valamint az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás lehetőségét folyamatosan.

A nem fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében nyújtott egésznapos ellátás során a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100%-át háromszori főétkezéssel és napi kétszeri kisétkezéssel kell biztosítani.

A fekvőbeteg gyógyintézet esetén kötelező-e az élelmezésvezetőnek dietetikus végzettséggel rendelkeznie? 
A Rendelet 16. § (4) bekezdésének előírása, mely szerint a fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetén az élelmezésvezetőnek dietetikus szakképesítéssel kell rendelkeznie, összhangban áll az Szmfr. 3. számú mellékletének azon előírásával, amely a fekvőbeteg intézményeket ellátó élelmezési vállalkozásokat 1 fő főállású dietetikus alkalmazására kötelezi.

A fekvőbeteg-gyógyintézetekben a páciensek több mint fele valamilyen diétás ellátásra szorul. A diéta legtöbb esetben a terápia része. Ezért a kórházakban a közétkeztetésen belül kiemelt jelentősége van a diétás étkeztetésnek, így olyan szakemberre van szükség, aki végzettségénél fogva nemcsak az élelmezés gazdasági, hanem terápiás részét is ismeri.

Ilyen ismeretekkel kizárólag a dietetikus szakképzettségű személyek rendelkeznek. A megfelelő betegellátás érdekében ezért a fekvőbeteg-gyógyintézeti élelmezésben az élelmezésvezetőnek dietetikusnak kell lennie.

Lehet-e nem államilag elfogadott végzettséggel rendelkező személyt diétás szakácsként alkalmazni? 
Amennyiben a képzés nem államilag elfogadott, úgy nem tesz eleget a Rendelet elvárásainak.Amennyiben nem áll alkalmazásban diétás szakács képzettséggel rendelkező személy, abban az esetben a Rendelet 16. § (6) b) pontja szerint dietetikus végzettségű személynek kell felügyelni a diétás étel készítését.A Diétás szakács szakképesítés ismét államilag elismert szakképesítés lett és 2014.09.05. naptól 494. sorszám alatt már az OKJ-ben [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről] is megtalálható.

Fogyatékossággal élőket gondozó intézményben „normál” étrendet fogyasztók között is vannak olyanok, akik rágási (pl.: foghiány), nyelési nehézséggel küzdenek így a Rendeletben előírtak nehezen tarthatóak. Halnál a szálkára, húsnál a csontra, valamint a tojásnál is figyelni kell (mert egyben lenyeli, megfullad). A halat, húst is fel kell aprózni minden ellátott számára, aspiráció megelőzése miatt. Hogyan oldható meg az étkeztetés? 
Azoknál az ellátottaknál, akiknek az állapota indokolja – például nyelési és rágási nehézséggel küzdenek – a normál étrendtől eltérő, diétás étkezést kell biztosítani a megfelelő konzisztenciájú ételekkel.
A Rendelet 15.§ 1) bekezdése szerint az ellátottak számára az állapotuknak megfelelő diétás étrendet kell biztosítani, tehát ebben az esetben el lehet térni a Rendeletben foglaltaktól.
Összességében tehát elmondható, hogy az étkeztetés során az ellátottak speciális állapotához (pl.: nyelési nehézségek, hiányos fogazat) történő igazodás az elsődleges szempont. Ennek a megvalósulása csak diétás étkeztetés biztosításával történhet meg, melyet külön szakorvosi vélemény mellett lehet elrendelni.

Kiterjed-e a Rendelet hatálya a munkahelyi étkeztetésre? 
A munkahelyi étkeztetés – beleértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek személyzeti étkeztetését is – nem tartozik a Rendelet hatálya alá.

Lehetségese-e szociális intézményben, felnőtt korosztály részére könnyű és vegyes étrendet diétaként, akár csoportosan is, de orvosi szakvélemény nélkül úgy beállítani, hogy egyértelműen nem a menza rendelet megkerülése, hanem bizonyos előírásainak enyhítése a cél? 
A Rendelet előírásaitól történő eltérés kizárólag az előző pontban említett ünnepekhez kötött ételek készítésekor, vagy vallási okból, valamint szakorvos által igazolt esetekben diétás ételkészítéskor lehetséges.

Jól gondoljuk-e, hogy szolgáltatásunkat megfelelően nyújtjuk, ha a partnerünkkel kötött szerződésnek – valamint a fogyasztóvédelmi törvénynek és az önkormányzati határozatoknak – megfelelően az alsós korosztály részére is a felsős korosztály részére előírt ételadag mennyiségét szolgáltatjuk, amely mennyiség megfelel az EMMI rendelet felsős korosztály részére előírt rendelkezéseinek? 

Nem megfelelő a szolgáltatás, mivel a Rendelet 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közétkeztető nyersanyag-kiszabati ívet köteles vezetni az 1. mellékletben foglaltak szerint, amelyen feltünteti egy napra vonatkozóan az étkezést igénybe vevők életkora és száma alapján meghatározott adagszámban elkészítendő ételek és italok előállításához szükséges nyersanyagok tételes, mennyiségi felsorolását.
Az 5. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a 3. mellékletben előírt energiaszükségleti értékek betartása érdekében a közétkeztető az általa nyújtott közétkeztetési szolgáltatást igénybe vevő valamennyi korcsoportra vonatkozóan rendelkezik tíz- vagy százszemélyes receptúrával és korcsoportonkénti bontásban külön nyersanyag-kiszabati ívet készít, amin feltünteti az étkezők korcsoportját és létszámát.
A fenti szakaszok értelmében a nyersanyag-kiszabati ívet minden étkeztetett korcsoport esetében külön kell elkészíteni.
A tálalás tekintetében akkor fogadható el azonos mennyiség az alsós és felsős korosztály esetében, amennyiben az a Rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adagolási útmutató szerinti mennyiségek átfedési tartományába esik, tovább a kitálalt étel megfelel a Rendelet további – 1. és 2. számú mellékletében meghatározott korcsoportonkénti bontásban megtalálható adagolási és energiaszükségleti érték – előírásainak.

Kiterjed-e a Rendelet hatálya a családi napközikre, lakásotthonokra? 
A Rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdésében található intézményekre terjed ki. Ennek megfelelően azon szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító szolgáltatók, intézmények, amelyek saját, működő főzőkonyhával rendelkeznek, közétkeztetőnek minősülnek. A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) szerint főzőkonyhának minősül az a létesítmény, amely az étel készítéséhez és a felhasznált alapanyagokhoz szükséges raktár, előkészítő, főző (sütő), mosogató helyiségekkel rendelkezik, és amelyben az ételeket a helyszínen készítik.
A fentiek értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetében, így a lakásotthonokban is kizárólag akkor kell a Rendelet előírásait alkalmazni, amennyiben ott a VM rendelet szerinti főzőkonyha üzemel.
A családi jelleggel üzemelő, magánháztartási konyhához hasonló helyiség nem minősül főzőkonyhának, tehát figyelembe lehet venni a Rendelet előírásait, azonban hatósági döntés nem hozható.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 2. rész

Az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak a különféle desszertek, sós sütemények. Ezeket a finomságokat szintén nem kell nélkülöznünk, amennyiben néhány szempontot figyelembe veszünk.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 1. rész

A meghitt, békés ünnepek alkalmával számos ízletes, hagyományos étellel-itallal kedveskedhetünk szeretteinknek. Célszerű betartani néhány hasznos tanácsot, hogy az étkezés ne okozzon gyomorpanaszokat, valamint nem kívánt súlyfelesleget.   Ajánlásainkkal egészségesebbé tehetjük a klasszikus ünnepi fogásokat, így nem kell lemondanunk a legfinomabb ételekről sem! Az ételsor megtervezésekor ügyeljünk a megfelelő, jó minőségi alapanyag kiválasztására, amelyet helyes konyhatechnológiával […]

Folytatódik az élelmezésvezetők képzése

2018-ban Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Miskolcon és Budapesten várja az OGYÉI a szakembereket

OKOSTÁNYÉR® gyerekeknek adagolási útmutatóval

A felnőtt lakosság után a 6-17 éves korosztály számára is új hazai táplálkozási ajánlást adott ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.  Másfél évvel a hazai felnőtt lakosságnak szóló táplálkozási ajánlás után a gyerekekét is kidolgozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A Gyerek OKOSTÁNYÉR® jelölésrendszerében és megközelítési módjában a felnőttekét követi és a legfrissebb tudományos […]

Iskolabüfé fesztivál – a regisztrációt megnyitottuk!

2017. november 25-én, fesztiválra invitálja az iskolabüféket üzemeltető vállalkozókat, pedagógusokat és az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett szülőket és gyerekeiket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

Egészséges édesség …. létezik?

Édesség és egészség – létezhet vajon ez a két szó pozitív kicsengéssel egy mondatban? Kezdjük egy picit távolabbról, kinek mi az édesség? Vannak élelmiszerek, amik egyértelműen ebbe a csoportba sorolhatók pl.: cukorka, csokoládé, torta, stb.. Azonban sok olyan is van, ami az emberek nagy többségének annyira a minden napi étkezései részévé váltak, hogy talán már […]

Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében

Lezárult a „Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében” című projekt, amely a Norvég Népegészségügyi Intézet (Norwegian Institute of Public Health) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) között valósult meg.

Hurrá, itt a sütőtök szezon!

Az ősz beköszöntével nem csak a hideg idő érkezett meg, de nagy örömünkre a sütőtök szezonja is! A sütőtököt nem csak finom édeskés íze miatt szeretjük, hanem azért is mert nagyszerű vitamin- és ásványianyag-forrás. 

Minisorozat a menzáról – Kovács Lázárral, Rákóczi Ferivel és a gyerekekkel (folyamatosan frissülő tartalommal)

Két évvel ezelőtt elindult a menza-reform, mely táplálkozástudományi szempontok alapján igyekszik formálni a gyerekek ízlését. Az új típusú alapanyagok egy része, a bulgúr, a kuszkusz, a köles sok gyerek számára ismeretlen, sokan gondolkodás nélkül utasítják vissza az otthoni, megszokott ízektől eltérő ételeket.

Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból, amit az intézet az Elhízás Világnapja kapcsán közölt szerdán.