Só használata – kérdések és válaszok a rendelet kapcsán

A közétkeztetők számára is szeretnénk elérhető, naprakész információkat megosztani, amellyel támogatjuk munkájukat. Gyakran Ismételt Kérdések rovatunkban, témakörönként összegyűjtöttük néhány kérdést és választ, amelyek hasznosak lehetnek a rendelettel kapcsolatosan felmerült kérdések tisztázásában. Ezen a héten a sót helyezzük fókuszba.

A Rendelet az ételek NaCl tartalmát érti só alatt? 
Igen, a Rendelet a konyhasótartalmat értelmezi.

Minden egyes összetevő Na tartalmával számolni kell a só meghatározásánál? 
Tekintettel arra, hogy a Rendelet célja a lakossági sófogyasztás csökkentése, melynek jelentős része a feldolgozott élelmiszerek NaCl tartalmából valamint az ételkészítés során hozzáadott étkezési sóból származik – mint azt az OÉTI vonatkozó felmérései igazolták – így ezek elsődleges csökkentése a fő feladat.
Laboratóriumi vizsgálat során Na mérés esetén az étel összes Na tartalma meghatározásra kerül (pl. az élelmiszer összetevők természetes Na tartalma, Na glutamát, stb.), ezáltal az étel sótartalmánál ezekkel is számolni kell.

Sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket elsősorban ételízesítésre használják, és mivel ilyen célú felhasználásra a jogszabály lehetőséget ad, várható-e ezek használatának mellőzése? 
A jogszabály lehetőséget ad a fenti kényelmi termékek ételízesítőként történő alkalmazására.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet azonban a fenti kényelmi termékek használatát nem javasolja, illetve ezeknek a csökkentett sótartalmú vagy sómentes változatát, valamint a friss és szárított fűszerek széleskörű felhasználását ajánlja.

Milyen módon kell jelölni az ételbe nem kerülő nyersanyagokat (pl. a húsvágó tőke sózására felhasznált sót, a tészta, burgonya főző vizébe kerülő sót valamint bő zsiradékban történő sütés esetén az ételbe kerülő, illetve a sütéshez felhasznált zsiradékot)? Külön kell a nyersanyag-kiszabatban feltüntetni vagy felhasználási hányaddal kell számolni? 
A húsvágó tőke sózására felhasznált sót nem a nyersanyag-kiszabatban kell szerepeltetni, mivel nem az ételkészítés része. A burgonya és a tészta főzővízébe kerülő só mennyiségének a 10%-át kell beszámítani és ezt a mennyiséget kell feltüntetni a nyersanyag-kiszabati íven. A hagyományosan bő zsiradékban történő sütés esetén a sütéshez felhasznált zsiradék mennyiségének 30%-át kell adagonként az energia- és tápanyag-tartalomba beszámítani.

Kihelyezhető-e só és cukortartó az étkezők asztalára? 
Igen, kihelyezhető a só- és a cukortartó az asztalra a 12. § (4) bekezdésében meghatározott szöveg vagy annak életkori sajátosságoknak megfelelő képi megjelenítése kíséretében.

A rendelethez kapcsolódó gyakorlati tanácsot ITT talál.

Sóhoz kapcsolódó további cikk, az élettani hatásokról, OTÁP felmérésnek a témához kapcsolódó eredményeiről ITT érhető el.