2018. február 22., csütörtök

Só használata – kérdések és válaszok a rendelet kapcsán

A közétkeztetők számára is szeretnénk elérhető, naprakész információkat megosztani, amellyel támogatjuk munkájukat. Gyakran Ismételt Kérdések rovatunkban, témakörönként összegyűjtöttük néhány kérdést és választ, amelyek hasznosak lehetnek a rendelettel kapcsolatosan felmerült kérdések tisztázásában. Ezen a héten a sót helyezzük fókuszba.

A Rendelet az ételek NaCl tartalmát érti só alatt? 
Igen, a Rendelet a konyhasótartalmat értelmezi.

Minden egyes összetevő Na tartalmával számolni kell a só meghatározásánál? 
Tekintettel arra, hogy a Rendelet célja a lakossági sófogyasztás csökkentése, melynek jelentős része a feldolgozott élelmiszerek NaCl tartalmából valamint az ételkészítés során hozzáadott étkezési sóból származik – mint azt az OÉTI vonatkozó felmérései igazolták – így ezek elsődleges csökkentése a fő feladat.
Laboratóriumi vizsgálat során Na mérés esetén az étel összes Na tartalma meghatározásra kerül (pl. az élelmiszer összetevők természetes Na tartalma, Na glutamát, stb.), ezáltal az étel sótartalmánál ezekkel is számolni kell.

Sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket elsősorban ételízesítésre használják, és mivel ilyen célú felhasználásra a jogszabály lehetőséget ad, várható-e ezek használatának mellőzése? 
A jogszabály lehetőséget ad a fenti kényelmi termékek ételízesítőként történő alkalmazására.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet azonban a fenti kényelmi termékek használatát nem javasolja, illetve ezeknek a csökkentett sótartalmú vagy sómentes változatát, valamint a friss és szárított fűszerek széleskörű felhasználását ajánlja.

Milyen módon kell jelölni az ételbe nem kerülő nyersanyagokat (pl. a húsvágó tőke sózására felhasznált sót, a tészta, burgonya főző vizébe kerülő sót valamint bő zsiradékban történő sütés esetén az ételbe kerülő, illetve a sütéshez felhasznált zsiradékot)? Külön kell a nyersanyag-kiszabatban feltüntetni vagy felhasználási hányaddal kell számolni? 
A húsvágó tőke sózására felhasznált sót nem a nyersanyag-kiszabatban kell szerepeltetni, mivel nem az ételkészítés része. A burgonya és a tészta főzővízébe kerülő só mennyiségének a 10%-át kell beszámítani és ezt a mennyiséget kell feltüntetni a nyersanyag-kiszabati íven. A hagyományosan bő zsiradékban történő sütés esetén a sütéshez felhasznált zsiradék mennyiségének 30%-át kell adagonként az energia- és tápanyag-tartalomba beszámítani.

Kihelyezhető-e só és cukortartó az étkezők asztalára? 
Igen, kihelyezhető a só- és a cukortartó az asztalra a 12. § (4) bekezdésében meghatározott szöveg vagy annak életkori sajátosságoknak megfelelő képi megjelenítése kíséretében.

A rendelethez kapcsolódó gyakorlati tanácsot ITT talál.

Sóhoz kapcsolódó további cikk, az élettani hatásokról, OTÁP felmérésnek a témához kapcsolódó eredményeiről ITT érhető el.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 2. rész

Az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak a különféle desszertek, sós sütemények. Ezeket a finomságokat szintén nem kell nélkülöznünk, amennyiben néhány szempontot figyelembe veszünk.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 1. rész

A meghitt, békés ünnepek alkalmával számos ízletes, hagyományos étellel-itallal kedveskedhetünk szeretteinknek. Célszerű betartani néhány hasznos tanácsot, hogy az étkezés ne okozzon gyomorpanaszokat, valamint nem kívánt súlyfelesleget.   Ajánlásainkkal egészségesebbé tehetjük a klasszikus ünnepi fogásokat, így nem kell lemondanunk a legfinomabb ételekről sem! Az ételsor megtervezésekor ügyeljünk a megfelelő, jó minőségi alapanyag kiválasztására, amelyet helyes konyhatechnológiával […]

Folytatódik az élelmezésvezetők képzése

2018-ban Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Miskolcon és Budapesten várja az OGYÉI a szakembereket

OKOSTÁNYÉR® gyerekeknek adagolási útmutatóval

A felnőtt lakosság után a 6-17 éves korosztály számára is új hazai táplálkozási ajánlást adott ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.  Másfél évvel a hazai felnőtt lakosságnak szóló táplálkozási ajánlás után a gyerekekét is kidolgozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A Gyerek OKOSTÁNYÉR® jelölésrendszerében és megközelítési módjában a felnőttekét követi és a legfrissebb tudományos […]

Iskolabüfé fesztivál – a regisztrációt megnyitottuk!

2017. november 25-én, fesztiválra invitálja az iskolabüféket üzemeltető vállalkozókat, pedagógusokat és az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett szülőket és gyerekeiket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

Egészséges édesség …. létezik?

Édesség és egészség – létezhet vajon ez a két szó pozitív kicsengéssel egy mondatban? Kezdjük egy picit távolabbról, kinek mi az édesség? Vannak élelmiszerek, amik egyértelműen ebbe a csoportba sorolhatók pl.: cukorka, csokoládé, torta, stb.. Azonban sok olyan is van, ami az emberek nagy többségének annyira a minden napi étkezései részévé váltak, hogy talán már […]

Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében

Lezárult a „Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében” című projekt, amely a Norvég Népegészségügyi Intézet (Norwegian Institute of Public Health) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) között valósult meg.

Hurrá, itt a sütőtök szezon!

Az ősz beköszöntével nem csak a hideg idő érkezett meg, de nagy örömünkre a sütőtök szezonja is! A sütőtököt nem csak finom édeskés íze miatt szeretjük, hanem azért is mert nagyszerű vitamin- és ásványianyag-forrás. 

Minisorozat a menzáról – Kovács Lázárral, Rákóczi Ferivel és a gyerekekkel (folyamatosan frissülő tartalommal)

Két évvel ezelőtt elindult a menza-reform, mely táplálkozástudományi szempontok alapján igyekszik formálni a gyerekek ízlését. Az új típusú alapanyagok egy része, a bulgúr, a kuszkusz, a köles sok gyerek számára ismeretlen, sokan gondolkodás nélkül utasítják vissza az otthoni, megszokott ízektől eltérő ételeket.

Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból, amit az intézet az Elhízás Világnapja kapcsán közölt szerdán.