2018. február 22., csütörtök

Tej és tejtermékek – kérdések és válaszok a rendelet kapcsán

A közétkeztetők számára is szeretnénk elérhető, naprakész információkat megosztani, amellyel támogatjuk munkájukat. Gyakran Ismételt Kérdések rovatunkban, témakörönként összegyűjtöttük néhány kérdést és választ, amelyek hasznosak lehetnek a rendelettel kapcsolatosan felmerült kérdések tisztázásában. Ezen a héten a tej és tejtermékeket helyezzük fókuszba.

Iskolatej és iskolagyümölcs program mellett a közétkeztetőnek kell biztosítani a napi tej és gyümölcs mennyiséget?
Igen, az iskolatej és az iskolagyümölcs programoktól függetlenül a közétkeztető köteles a szóban forgó élelmiszereket a Rendeletben előírt mennyiségben biztosítani.
Az iskolagyümölcs és iskolatej program az EU, a magyar állam, a nevelési-oktatási intézmény és a termelő közötti jogviszony, melynek a közétkeztető nem részese. A Rendeletben előírtakat a közétkeztetőnek kell teljesíteni.
Az iskolagyümölcs és az iskolatej program termékeinek közétkeztetés keretében történő kiosztását a vonatkozó EU rendeletek sem engedélyezik. (1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 657/2008/EK és 2009/288/EK bizottsági rendelet).

Uzsonnára (kisétkezésre) adható-e tej mellé (tehát nem önállóan) 1/3 rész gyümölcsöt, ill. 1/3 rész tejet nem tartalmazó édesség? 
A Rendelet 14. § (3) bekezdése szerint „Édesség önállóan ebédként nem adható. Egyéb étkezésként kizárólag a legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség adható.” Így kisétkezésre nem adható 1/3 rész gyümölcsöt, ill. 1/3 rész tejet nem tartalmazó édesség.
Szolgáltathat-e a közétkeztető saját maga által készített tejalapú italokat (pl.: kakaó, vaníliás tej, stb.)? 
Igen. Ugyanakkor a közétkeztető által készített tejalapú italok olyan mértékben tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, hogy az élelmezési nap során biztosított össz-cukortartalom 10 élelmezési nap átlagában ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 10 százalékát. Továbbá figyelembe kell venni a Rendelet – gyakoriságra vonatkozó – 6. melléklet 15. sorát.

Az egyes korcsoportok és étkeztetés típusok szerint (a Rendelet 11. § (3) a-c) pontok szerint) konkrétan hány mg kalciumot kell biztosítani? 
Tíz élelmezési napra vonatkozóan, a Rendelet 7.§ (6) bekezdésének figyelembe vételével:
Egész napos étkeztetés esetén egy főre 5 liter tej, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék biztosítandó.
Bölcsődei étkeztetés esetén egy főre biztosítandó 4 liter tej, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék.
Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó 3 liter tej, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék.
100 ml tej kalciumtartalma 120 mg, tehát a fél liter tejnek megfelelő kalcium (5 x 120 mg) 600 mg. (4 dl tejnek 480 mg a kalciumtartalma, stb.)
A savanyított tejtermékek (joghurt, kefir, tejföl) kalcium-tartalma megegyezik a tejével, azaz pl. 100 ml joghurt kalciumtartalma 120 mg.
A sajt kalciumtartalma 100 grammra vonatkoztatva átlagosan 800 mg.
100 gramm túró kalciumtartalma igen széles határok között változhat, 80 mg-ot tekinthetünk átlagosnak.
Ezen adatok, valamint a változatosság igényének, az egyes tejtermékekre vonatkozó gyakorisági korlátozások és a korcsoportos adagnagyság figyelembevételével biztosítható a rendeleti előírás.

A túrós-tejfölös tészta esetén a túró és tejföl utólagos tésztához adása ételkészítési technológiának minősül, az étel részeként kell értelmezni és ezáltal adható? 
Igen, az étel részeként értelmezendők, a felhasznált mennyiségükre vonatkozóan az 1. számú melléklet 25. és 26. sora az irányadó.

Amennyiben tejföl az étel jellegének kialakítása érdekében kerül az ételbe, el lehet térni az 1. számú melléklet korcsoportonkénti szükséges mennyiségtől? 
Amennyiben a tejföl az ételben ízesítőanyagként szerepel és az adott étel jellegének kialakításában vesz részt, abban az esetben a receptúrában meghatározott mennyiség az irányadó. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelet 1. mellékletének 26. sorában meghatározott maximális mennyiségek nem léphetőek túl.

Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a tejföl kizárólag ételkészítéshez használható fel, azonban felhasználási gyakorisága nincs korlátozva? 
Igen, az értelmezés helyes, nincs érvényben korlátozás a tejföl ételkészítés során felhasználható gyakoriságára vonatkozóan, azonban a tejföl zsír- és kalciumtartalma beszámítandó, valamint figyelembe kell venni a Rendelet 1. számú mellékletének 26. sorában meghatározott korcsoportonkénti maximum mennyiségeket.

Amennyiben az étel megnevezésében szerepel a tejföl (pl.: tejfölös karfiolleves), úgy ebben az ételben kell biztosítani a napi szükségleti mennyiséget belőle? 
Nem. A tejfölös karfiolleves vonatkozásában ízesítő anyagként van jelen a tejföl, az étel jellegének kialakításában vesz részt. Ebben az esetben a zöldség mennyisége – a Rendelet 1. számú melléklet 46. sora szerint – az irányadó.
Egyéb termékek esetében az alacsony zsírtartalmú készítményeket kell előnyben részesíteni. A tejföl esetében használható a 20 %-os? 
Igen felhasználható, de előnyben kell részesíteni az alacsonyabb zsírtartalmú termékeket, illetve különös tekintettel kell lenni a Rendelet 11. § (1) bekezdésben foglaltakra.

A tejfölhöz hasonló módon a jogszabály vonatkozik-e arra, hogy tálalásnál az édes jellegű ételek nem adhatók cukorszórattal (pl. nudli, sütemények stb.)? 
Az édes jellegű ételek készítésekor a cukor a rá vonatkozó, a Rendelet 11. § (2) bekezdésének betartása mellett adható, azonban a kiszabatban szerepelnie kell a felhasználandó cukor mennyiségének.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a só, vagy cukor kihelyezési, illetve átadási helyén jól olvashatóan fel kell tüntetni „A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szívinfarktust és agyvérzést okozhat! A túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!” szövegű figyelmeztető feliratot. A felirat az étkeztetésben részt vevők életkori sajátosságainak megfelelően képi megjelenítéssel helyettesíthető.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 2. rész

Az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak a különféle desszertek, sós sütemények. Ezeket a finomságokat szintén nem kell nélkülöznünk, amennyiben néhány szempontot figyelembe veszünk.

Tippek az ünnepi étkezéshez! – 1. rész

A meghitt, békés ünnepek alkalmával számos ízletes, hagyományos étellel-itallal kedveskedhetünk szeretteinknek. Célszerű betartani néhány hasznos tanácsot, hogy az étkezés ne okozzon gyomorpanaszokat, valamint nem kívánt súlyfelesleget.   Ajánlásainkkal egészségesebbé tehetjük a klasszikus ünnepi fogásokat, így nem kell lemondanunk a legfinomabb ételekről sem! Az ételsor megtervezésekor ügyeljünk a megfelelő, jó minőségi alapanyag kiválasztására, amelyet helyes konyhatechnológiával […]

Folytatódik az élelmezésvezetők képzése

2018-ban Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Miskolcon és Budapesten várja az OGYÉI a szakembereket

OKOSTÁNYÉR® gyerekeknek adagolási útmutatóval

A felnőtt lakosság után a 6-17 éves korosztály számára is új hazai táplálkozási ajánlást adott ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.  Másfél évvel a hazai felnőtt lakosságnak szóló táplálkozási ajánlás után a gyerekekét is kidolgozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A Gyerek OKOSTÁNYÉR® jelölésrendszerében és megközelítési módjában a felnőttekét követi és a legfrissebb tudományos […]

Iskolabüfé fesztivál – a regisztrációt megnyitottuk!

2017. november 25-én, fesztiválra invitálja az iskolabüféket üzemeltető vállalkozókat, pedagógusokat és az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett szülőket és gyerekeiket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

Egészséges édesség …. létezik?

Édesség és egészség – létezhet vajon ez a két szó pozitív kicsengéssel egy mondatban? Kezdjük egy picit távolabbról, kinek mi az édesség? Vannak élelmiszerek, amik egyértelműen ebbe a csoportba sorolhatók pl.: cukorka, csokoládé, torta, stb.. Azonban sok olyan is van, ami az emberek nagy többségének annyira a minden napi étkezései részévé váltak, hogy talán már […]

Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében

Lezárult a „Bilaterális együttműködés a gyermekkori elhízás megfékezése érdekében” című projekt, amely a Norvég Népegészségügyi Intézet (Norwegian Institute of Public Health) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) között valósult meg.

Hurrá, itt a sütőtök szezon!

Az ősz beköszöntével nem csak a hideg idő érkezett meg, de nagy örömünkre a sütőtök szezonja is! A sütőtököt nem csak finom édeskés íze miatt szeretjük, hanem azért is mert nagyszerű vitamin- és ásványianyag-forrás. 

Minisorozat a menzáról – Kovács Lázárral, Rákóczi Ferivel és a gyerekekkel (folyamatosan frissülő tartalommal)

Két évvel ezelőtt elindult a menza-reform, mely táplálkozástudományi szempontok alapján igyekszik formálni a gyerekek ízlését. Az új típusú alapanyagok egy része, a bulgúr, a kuszkusz, a köles sok gyerek számára ismeretlen, sokan gondolkodás nélkül utasítják vissza az otthoni, megszokott ízektől eltérő ételeket.

Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból, amit az intézet az Elhízás Világnapja kapcsán közölt szerdán.