Megjelent a az OGYÉI 2020–2021-es Évkönyvében (2022).
A II. világháborút követően, a társadalom gyors átalakulásával együtt megnőtt a csoportos munkahelyi, iskolai) élelmezési és élelmezés-higiénés feladatok jelentősége. A háború után jelentkező minőségi és mennyiségi alultápláltság leküzdése, valamint a közétkeztetés egészségügyi problémáinak megelőzése, kiküszöbölése érdekében hozta létre a Gazdasági Főtanács 1949. április 15-én kelt határozatában az Élelmezéstudományi Intézetet (ÉTI).
Az új intézet, amelynek megszervezésére és irányítására dr. Tarján Róbert kapott megbízást, az újjászervezett OKI Táplálkozástudományi Csoportjának Népélelmezés-kutató és Élelmezés-egészségügyi Osztályaiból, valamint a Fővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet Élelmezés-bakteriológiai Osztályából alakult meg, és átvette az Országos Kémiai Intézet Méregtani és Mikroanalitikai, valamint Biokémiai Osztálya, továbbá a Fővárosi Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet néhány szakemberét. A világviszonylatban is egyedülálló struktúrában felálló intézet a Népjóléti Minisztérium (később Egészségügyi Minisztérium) felügyelete alatt kezdte meg működését. Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézetté (OÉTI) 1954-ben keresztelték át.
Habár 2015-ig, az Országos Gyógyszerészeti Intézettel való összevonásáig az intézet neve, szervezeti
felépítése, munkatársainak létszámkerete többször is változott, és a székhelyéül szolgáló épület is átalakult, alapvető feladatai – a táplálkozással összefüggő kockázati tényezők megismerése, felmérése, a vonatkozó szabályozások kialakításában, végrehajtásában való részvétel, továbbá stratégiák ajánlása a lakosság egészségvédelmének érdekében – megmaradtak.
Itt kezdődtek meg a hazai kutatások az élelmiszerek összetételének, biológiai értékének, az azok változását okozó tényezőknek a vizsgálatára. Bár az intézet tevékenysége alapvetően a normál populációra fókuszált, e vizsgálatok eredményei a csoportos élelmezésben, a különféle fizikai megterhelésnek kitett dolgozók, sportolók étrendjének kialakításában, speciális diéták összeállításában is hasznosíthatók voltak.
A táplálkozás-élettani kutatások (pl. csontfejlődésre hatással lévő étrendi tényezők, DDT-vizsgálatok, cukortolerancia-vizsgálatok, fájdalomcsillapítók lipid-anyagcserére gyakorolt hatása) kísérleti hátterét állatház biztosította, amely 2002-ben zárta be kapuit.
Állatház, 1960-as évek
Az ÉTI-ben indult el a hazai élelmiszerek tápanyagtartalmának megállapítása és az ehhez szükséges vizsgálati módszertan kialakítása. Ennek eredménye a Tápanyagtáblázat, amely 1951–2005 között rendszeresen frissült és publikálásra került a szakma és az érdeklődő lakosság számára.
Az ÉTI megalakulásával a magyar lakosság táplálkozási helyzetére és tápláltsági állapotára irányuló felmérések is megkezdődtek. Az intézet táplálkozás-epidemiológiai aktivitása jól érzékelhetően fokozódott az 1985–1988 között végzett Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálattal, amely 16 ezer fő részvételével zajlott. A nemzetközi gyakorlattól eltérően a kutatás nemcsak kérdőíves felmérésre korlátozódott, hanem vérmintavizsgálatot is magában foglalt, jelentősen hozzájárulva ezzel az intézet nemzetközi elismertségéhez. Ez, és a kilencvenes évek elején, kisebb mintán megismételt felmérés alapjául szolgált az intézet saját, későbbi felméréseinek és más hazai kutatásoknak.
Az élelmiszer-eredetű megbetegedések kivizsgálása 1952-ig nyúlik vissza. Az események adatait 1960-tól be kellett jelenteni az OÉTI részére, amely – az adatok országos nyilvántartása és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése mellett – szakmai segítséget nyújtott az események kivizsgálásában, a bejelentési és nyilvántartási rendszer fejlesztésében, és szakmai javaslatokat dolgozott ki az élelmiszerek útján terjedő megbetegedések megelőzésére.
Az intézet első intézkedéseinek köszönhetően lényegesen javult a csoportos étkeztetés higiéniai helyzete az országban, így számottevően csökkent az ételmérgezések mértéke. Az intézet ezt követően is mindvégig aktívan segítette a közétkeztetés fejlesztését, minőségi megújítását. (Ennek is köszönhető, hogy a kétezres évekre szoros kapcsolat alakult ki az intézet és az oktatási-nevelési intézmények között, lehetőséget nyújtva lokális prevenciós tevékenység megvalósítására is.)
A higiénés-élelmiszermikrobiológiai kérdések vizsgálatában jelentős szerepet töltött be az intézet mikrobiológiai főosztálya.
Az élelmiszerekben előforduló idegen vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatásaival, élelmiszerekben lévő szintjeinek felmérésével, vizsgálómódszereinek kidolgozásával és élelmezés-egészségügyi szabályozásával az intézet a megalakulástól kezdve intenzíven foglalkozott. Az ötvenes évektől az intézethez tartozott a növényvédő szerek, az élelmiszer-csomagolóanyagok, továbbá az élelmiszerekben lévő radioaktív szennyeződések és a gyermekjátékok higiénés vizsgálata is.
Története során az OÉTI foglalkozott az élelmiszerekben szennyeződésként előforduló, egészségre ártalmas fémek és az arzén vizsgálatával; a hazai élővizeken előforduló halak higany- és toxikusfém-szintjeinek meghatározásával; a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) és a benzo/a/pirén (BaP) vizsgálatával; a zöldségfélék nitrát- és nitrittartalmának, valamint a mikotoxinok vizsgálatával több élelmiszerre kiterjedően; továbbá az állattartásban használt anyagok élelmezés-egészségügyi kérdéseinek szabályozásával; az ipari és környezeti eredetű poliklórozott bifenilek (PCB-k) élelmiszereben és az emberi szervezetben előforduló szintjeinek vizsgálatával; egyes élelmiszerek, teljes napi étrendek, valamint növényi tejek jódtartalmának meghatározásával.
Az intézet feladatkörébe tartozott az élelmiszer-előállító helyeken használt mosó-, tisztító- és fertőtlenítőszerek minősítése, a fertőtlenítőszerek hatékonyságának ellenőrzése, mindezek és az élelmiszer-előállítás során alkalmazott új technológiai segédanyagok felhasználásának engedélyezése.
Az élelmiszer adalékanyagok vizsgálatában, egészségügyi megítélésében és engedélyezési eljárásában az intézetnek az uniós csatlakozásig meghatározó szerepe volt Magyarországon.
Az intézet munkatársai részt vettek a fenti területekre vonatkozó jogszabályok szakmai anyagának elkészítésében, majd jogharmonizációs feladatok ellátásában is.
Az OÉTI 30 éven át működött közre a FAO/WHO/UNEP Food and Feed Contamination Monitoring Programme-ban, a hazai eredmények összegyűjtésével, rendszerezésével, kiküldésével, továbbá a magyar vizsgálólaboratóriumok részvételének biztosításával az Analytical Quality Assurance (AQA) körvizsgálatokban.
Az OÉTI a kezdetektől fogva odafigyelt az érzékeny lakossági csoportok, a speciális étrendet igénylők (pl. csecsemők, diétázók) táplálkozására, így nem véletlen, hogy kulcsszerepet játszott a diétás (különleges táplálkozási célú) és a dúsított élelmiszerek, tápszerek engedélyezésében, a rájuk vonatkozó szabályozások kidolgozásában. E termékkör bővült a kilencvenes évek fordulóján megjelenő új termékcsoporttal, az étrend-kiegészítőkkel. E termékcsoportokon túlmenően az OÉTI egyre jelentősebb szerepet kapott az élelmiszerek tápértékjelölését, a velük kapcsolatos egészségkommunikációt illetően, továbbá az említett területeket érintő uniós szintű munkában.
Az OÉTI már az 1960-as években csatlakozott az 1961-ben megalapított FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS nemzetközi szervezethez, és a különböző munkacsoportokban (pl. táplálkozás és különleges táplálkozási célú élelmiszerek, adalékanyagok, jelölés, peszticidek, szennyezőanyagok) fejtett ki szakértői munkát.
Nagyjából az ezredfordulóig az importból származó, előrecsomagolt élelmiszerek forgalomba hozatal előtti vizsgálata és a vonatkozó szakvélemény kiadása is az intézet feladatkörébe tartozott. E termékkör, továbbá az előbb említett különleges, dúsított élelmiszerek, tápszerek, étrend-kiegészítők vizsgálatában az intézet szinte valamennyi osztálya „összedolgozott”, hisz az analízis kiterjedt az élelmiszerkémiai, toxikológiai, mikrobiológiai vizsgálatokra, az esetleges adalékanyagok, csomagolóanyagok, adott esetben a diétás megfelelőség, a termékben lévő élettani hatású anyagok értékelésére.
Az OÉTI feladatköre 1959-től kiegészült a kozmetikai készítmények kémiai, mikrobiológiai vizsgálatával, szakvéleményezésével, ami a kozmetikumok gyártás-engedélyezésének, későbbiekben pedig piacra kerülésének egyik feltétele volt. Kezdettől fogva részt vett a területet érintő rendeletek kialakításában, valamint előírásainak betartatásában.
2001-től napjainkig az OÉTI a kozmetikumokért felelős nemzeti hatóságként működik, részt vesz a kapcsolódó uniós szintű szakértői munkában, jogszabályalkotásban. 2013-tól ellenőrzi a kozmetikumok biztonságosságát igazoló dokumentumokat, Kozmetikai Toxikológiai Központot működtet a kozmetikumok használatával összefüggő egészségkárosodásokat ellátó orvosok tájékoztatása érdekében, továbbá feladata a súlyos nemkívánatos hatások bejelentésének fogadása, kockázatértékelése és a tagállamok tájékoztatása.
A nyolcvanas évek közepétől az ország élelmiszeriparának fejlődése, a folyamatosan bővülő választékkal terjeszkedő élelmiszerpiac új kihívások elé állította az intézetet, tudományos együttműködései kibővültek.
Rendszeres szakmai kapcsolat alakult ki többek között az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az Agrárminisztérium munkatársaival is. Az élelmiszerválasztékban (és a vonatkozó jogszabályokban) később az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása hozott hasonlóan jelentős változást, amely az intézetben folyó szakmai munkát is meghatározta. A korábbi, élelmiszerekkel kapcsolatos államilag felügyelt engedélyezési rendszereket a gyártói/forgalmazói felelősség váltotta fel. A prevencióra és az élelmiszerbiztonsággal összefüggő tevékenységekre olyan nagy hangsúly helyeződött, hogy 2004-től az intézet az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet nevet viselte.
2008-ban új időszámítás kezdődött az intézet életében, lévén, hogy az élelmiszer-ellenőrzés hatósági rendszerének átszervezésével a klasszikus élelmiszer-biztonsági feladatok az agrártárcához kerültek. 2008 júniusától az OGYI-val való összevonásáig ismét az OÉTI nevet viselte az intézet. Továbbra is kiemelt figyelmet fordított a lakosság és egyes sérülékeny csoportok táplálkozására, a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, az étrend-kiegészítőkre, a kozmetikumokra, valamint az oktatási-nevelési intézményekben, munkahelyeken történő és a fekvőbeteg gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetésre, továbbá aktívan részt vett e szakterületeken az EU döntéshozatali folyamatában és a nemzetközi tudományos szervezetek szakmai munkájában.
Az intézet megalapításától kezdve nemzetközileg is elismert szakmai szervezet volt. Munkatársai nemzetközi szakértői munkacsoportok, bizottságok tagjaiként öregbítették hírnevét. Az OÉTI számos nemzetközi pályázat kedvezményezettje, konzorciumi tag, a legjelentősebb tudományos rendezvények állandó résztvevője volt.
Az élelmezés- és táplálkozástudomány területén végzett 60 éves munkájának elismeréseként a FAO (Food and Agriculture Organization – Élelmezés és Mezőgazdasági Világszervezet) 2009-ben ezüst emlékéremmel tüntette ki az intézetet.
Az Európai Bizottság 2011 első félévében esedékes magyar elnöksége idején száznál is több szakértői ülésen, egyeztetésen, konferencián vettek részt az intézet munkatársai és a minisztérium az OÉTI-t kérte fel az Action for Prevention (PREVACT) „Tegyünk a megelőzésért!” című, EU által is támogatott népegészségügyi szakértői, elnökségi konferencia előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására.
Az intézet oktatói tevékenysége röviddel megalapítása után megkezdődött és 1954-től, a KÖJÁL-ok megalakítását követően országos méretűvé vált. 1962-ben az Orvostovábbképző Egyetem megalapította és az OÉTI szakmai vezetésére bízta az Élelmezés-egészségtani Tanszéket, melynek vezető egyetemi tanárai az intézet igazgatói, igazgatóhelyettesei voltak. A kilencvenes években az akkori amerikai nagykövet felesége, Palmer asszony működött együtt az OÉTI munkatársaival az iskolai táplálkozási oktatás fejlesztését célzó pedagógusképzés kidolgozásában.
2000-től, a Semmelweis Egyetem (SE) megalakulását követően az OÉTI folyamatosan szervezett kreditpontos továbbképzéseket szakorvosok és egészségügyi szakdolgozók részére. Nagy hangsúlyt fektetett emellett az ÁNTSZ hálózatában dolgozó munkatársak, szakorvosok és szakdolgozók szakmai továbbképzésére, a közétkeztetés, élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén dolgozók ismereteinek bővítésére.
2008-tól az OÉTI volt a Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett Preventív Táplálkozástudomány Tanszéke. A tanszék képzési programja az SE táplálkozástudomány MSc képzés keretein belül, a preventív táplálkozástudomány című tantárgy oktatásában jelent meg. Ebben, továbbá a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátás Intézeti Tanszéke nutrition tantárgyának oktatásában az intézet csaknem valamennyi diplomás munkatársa részt vett.
Az oktató- és kutatómunkát az intézet egyedülálló könyvtára is segítette. A folyamatosan gyarapodó könyv- és folyóirat-állomány az évtizedek során az intézet feladatköre által meghatározott szakterület legjelentősebb hazai gyűjteményévé fejlődött. A könyvtár szolgáltatásaival az intézet munkatársain kívül más tudományos intézmények kutatóinak, hallgatóinak is rendelkezésére állt.
Az intézet vezetői
Prof. dr. Tarján Róbert, igazgató (1949-1979)
Prof. dr. Cieleszky Vilmos, mb. igazgató (1979-1981)
Dr. Tóth László, mb. igazgató (1981-1982)
Prof. dr. Biró György, főigazgató (1982-1997)
Dr. Novotny Tibor, mb. főigazgató (1997-1998)
Dr. Rodler Imre, igazgató (1998-2005)
Dr. med. habil. Martos Éva, főigazgató (2005-2015)
(Forrás: Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet története 1949-től napjainkig, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, 2012.)