Élelmiszer-összetételi adatbázisok és élelmiszerkörnyezet címmel rendezett nagy sikerű akkreditált pontszerző konferenciát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztálya 2024. június 13-án. Az online esemény célja a hazai és nemzetközi adatbázisok kialakításának, módszertanának, tartalmi elemeinek és felhasználási lehetőségeinek részletes ismertetése volt. A konferencián résztvevők száma elérte a 140 főt.
A konferenciát Dr. Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos nyitotta meg.
Az első előadásban Zámbó Leonóra a nemzetközi élelmiszer-összetételi adatbázisokat mutatta be, amelyek egy adott ország lakossága által jellemzően fogyasztott élelmi anyagok, élelmiszerek, makrotápanyag-, vitamin-, ásványianyag- és bioaktív komponenseinek mért és számított adatait tartalmazzák. Ezek az adatbázisok alapvető fontosságú információforrást jelentenek a lakosság, valamint a legtöbb táplálkozással, élelmiszerekkel és népegészségüggyel kapcsolatos terület számára is. Az előadás átfogó képet adott a nemzetközi élelmiszer-összetételi adatbázisok főbb jellemzőiről, az adatok kezeléséhez segítséget nyújtó szervezetekről és az adatok lehetséges felhasználási területeiről.
Susovits Kitti az élelmiszer-összetételi adatbázisok-módszertani megközelítéséről tartott előadást. Az élelmiszerkörnyezet, ezen belül az üzletek élelmiszerkínálata jelentősen meghatározza a lakosság táplálkozását, ezért fontos az élelmiszerkínálat nyomon követése. A feldolgozott élelmiszerek összetételének monitorozására gyakori eszköz a márkaneves adatbázis, amely az adott országban piaci forgalomban levő élelmiszereket és az azok csomagolásán feltüntetett adatokat tartalmazza. Az így létrehozott adatbázisok megkönnyítik az élelmiszerek tápanyagösszetételének összehasonlítását, előmozdíthatják az élelmiszerkínálat tápanyagtartalmának minőségi javítását, valamint növelhetik az egészségtudatos étrendbe illeszthető élelmiszerek választékát, ezáltal közvetetten hozzájárulhatnak a fogyasztók egészségben eltöltött életéveinek növekedéséhez.
Az előadó részletesen ismertette az adatgyűjtések jelenleg is használt módszereit. A hagyományos (kézi, digitális kézi, webszűrés) adatgyűjtéssel szemben az online élelmiszershopokról történő szoftveres adatgyűjtés egy korszerű és hatékony (gyors, részletes, átfogó) módszer, amely lehetőséget teremt az élelmiszerkörnyezet monitorozására. Végül a „crowdsourcing” módszer került bemutatásra, ahol önkéntesek (pl. egy applikáció felhasználói) rögzítik a márkaneves termék adatait. Nem ritka, hogy a bemutatott adatgyűjtési módszereket egy adatbázison belül kombinálják.
Dr. Sarkadi Nagy Eszter informatív előadásában a márkaneves élelmiszer-összetételi adatbázisokat és felhasználásukat ismertette. A márkaneves élelmiszer-összetételi adatbázisok egyrészt segítik a táplálkozási szakemberek munkáját a tápanyagbevitel pontos kiszámításában, másrészt hasznos információkat szolgáltatnak a megalapozott táplálkozás-szakpolitikai döntéselőkészítéshez és beavatkozások hatásvizsgálatához. Az előadásban bemutatásra került az NNGYK két márkaneves élelmiszer-összetételi adatbázisa: az Egyesült Királyságban található neves Oxfordi Egyetem FoodDB nevű számítógépes programjával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott együttműködés keretében megvalósított adatgyűjtés, és a Best-ReMaP nevű Európai Uniós projektben kialakított élelmiszer-adatbázis. Az előadásban további nemzetközi példák is bemutatásra kerültek, majd az előadó szemléltette a márkaneves adatbázisok gyakorlati felhasználásának lehetőségeit, különös tekintettel a lakosság élelmiszerválasztásának elősegítésére.
Guba Georgina előadásában a Best-ReMaP európai uniós projekt WP5 munkacsomagját és annak eredményeit mutatta be. A projekt átfogó célkitűzése a gyermekkori elhízás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás népszerűsítésével. A WP5 munkacsomag célja az élelmiszer-reformuláció monitorozása, tehát a boltok polcain elérhető feldolgozott élelmiszerek tápanyagösszetételét érintő változások nyomonkövetése harmonizált módszertannal, amely lehetővé teszi az országok közötti összehasonlítást. A módszertan szerint a gyermekek cukor- és sóbeviteléhez legnagyobb mértékben hozzájáruló öt élelmiszerkategóriába (üdítőitalok, tejtermékek és tejalapú desszertek, húskészítmények, kenyérfélék, reggeliző gabonapelyhek) tartozó élelmiszerek adatait egységes módon gyűjtik, egységes formátumban rögzítik, egységes módszerrel tisztítják és az élelmiszereket a projekt céljaira kialakított élelmiszer-csoportosítási rendszer szerint kategóriákba sorolják, majd egységes módszerrel elemzik. Az előadó részletesen ismertette az adatgyűjtés, az adatrögzítés, az adattisztítás és az elemzés módszereit, valamint bemutatta a jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeket. A korábbi tapasztalatok szerint a monitorozás és az eredmények közzététele ösztönözheti a gyártókat, hogy termékeikben csökkentsék a hozzáadott só és cukor mennyiségét, emellett a módszer segítségével objektíven monitorozható a gyártók által tett reformulációs vállalások teljesítése is.
Zentai Andrea, az NNGYK Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője az édesítőszerek használatát mutatta be a Magyarországon forgalmazott élelmiszerekben. A márkaneves adatbázisok, amelyek tartalmazzák az élelmiszer nevét, tápértékjelölési adatait és összetevőit, lehetővé teszik az édesítőszer-felhasználás elemzését a kiskereskedelmi forgalomban levő, előrecsomagolt élelemiszerekben. A kutatás célja az édesítőszer-használat feltérképezése volt azokban az élelmiszerkategóriákban, ahol jellemző ezen adalékanyagok használata. Választ kaptunk arra, hogy a kiválasztott élelmiszercsoport termékeinek hány százaléka tartalmazott csak hozzáadott cukrot, csak édesítőszert vagy mindkettőt, hányféle különböző édesítőszert tartalmazott egy termék, melyek voltak a leggyakrabban használt édesítőszerek az egyes élelmiszercsoportokban és volt-e különbség a hozzáadott cukrot és az édesítőszert tartalmazó termékcsoportok átlagos tápanyagtartalma között.
Vörös Attila, ügyvezető igazgató, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) képviseletébenbemutatta a Szövetséget, a hazai élelmiszergyártás és élelmiszeripar jellemzőit, kitérve a nemzetközi élelmiszertrendekre is. Ismertette az élelmiszer-összetételi adatbázisokról gyártói oldalról megfogalmazott gondolatokat, valamint részletezte az esetlegesen kapcsolódó gyártói feladatokat, kiemelve azok megvalósításának lehetőségeit és nehézségeit. Kiemelte, hogy a NETA keretrendszere és főként 2022-es módosításai kifejezetten demotiválóak az élelmiszergyártók számára a termékfejlesztések kapcsán.
Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója Élelmiszer-összetételi adatbázisok a tudomány szemével című előadásában részletesen megfogalmazta és példákkal alátámasztotta, hogy miért van szükség az adatbázisokra. Kiemelte, hogy a társadalom egészsége, a minőségi élet kialakítása és az élelmiszeripar fejlődése érdekében közösen kell lépéseket tenni a kutatás-fejlesztés és innováció mentén. A fejlődés érdekében az élelmiszeriparnak és a kereskedelemnek, a mezőgazdaságnak, a logisztikának, az élelmiszertudománynak, a táplálkozás- és az orvostudománynak, valamint a műszaki tudományoknak és az ezeket képviselő intézményeknek, az oktatási intézményeknek és az iparnak az együttműködése is szükséges.
Dr. Bíró Lajos, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE-ETK) képviseletében részletesen bemutatta a tápanyagszámítás területeit és az élelmiszer-osztályozási és -azonosítási rendszereket. Ismertetésre kerültek továbbá az új technológiai megoldások: az élelmiszer-szkennerek valamint a táplálkozáshoz kapcsolódó okoseszközök is. Az előadás végén pedig az előadó által fejlesztett Nutricomp 5.0 étrend programról valamint a táplálkozási vizsgálatok gyakorlati megvalósításának lépéseiről hallhattunk alapos összefoglalást.
Bakacs Márta az NNGYK által fejlesztés alatt álló NOÉ (Nemzeti Online Élelmiszer-összetételi Adatbank) élelmiszer-összetételi adatbázist mutatta be. Magyarországon az egészségveszteségek jelentős része az egészséget károsító táplálkozásra vezethető vissza, ezért az élelmiszerek tápanyagtartalmának ismerete nélkülözhetetlen az egészségtelen táplálkozási szokások megváltoztatásához. A jelenleg elérhető nyomtatott magyar tápanyag-táblázat adattartalmában már elavult, ami indokolja a hiteles és naprakész adatokat tartalmazó Nemzeti Online Élelmiszer-összetételi Adatbank létrehozását. A fejlesztés célja a nemzetközi irányelveknek megfelelő, a hazai specialitásokat is figyelembe vevő, elsősorban laboratóriumban mért tápanyagadatokat tartalmazó, online tápanyag-adatbázis és tudástár kialakítása, széles körű lakossági hozzáféréssel. Az adatbank koncepciója, valamint a támogató informatikai rendszer vázlata többszörös szakértői revízió után készült el. A tervezés során a NOÉ komplexitása egyfelől rendszerszintű, másfelől multidiszciplináris megközelítést követelt meg. A projekt sikeres megvalósítása lehetőség a magyarországi egészségveszteségek csökkentésére és a nemzetközi élmezőnyhöz való felzárkózásra.
Felkai Csaba, az Élelmiszerkémiai és Analitikai Laboratórium osztályvezetőjeelőadásában betekintést nyújtott az analitikai vizsgálatok általános módszertanába és részletesen ismertette az élelmiszer-összetevők vizsgálatára használt módszereket. Az előadó kitért azokra a szempontokra is, amelyek szerepet játszanak abban a szakmai döntésben, hogy az egyes élelmiszerekből mely tápanyagok analitikai mérésére kerüljön sor, majd összefoglalta a NOÉ létrehozására kidolgozott mintavételi tervet, valamint a mintaelőkészítés és a laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati megfontolásait.