Cukorbetegség – a legfontosabb tények és tévhitek

Kategória: Diéta, Egyéb, Táplálkozás | 0

Mi az a cukorbetegség, másnéven diabetes mellitus?

A cukorbetegség a leggyakrabban előforduló anyagcsere-betegség, mely során a szervezetben nem vagy csak kis mértékben termelődik inzulin. A szervezet a cukrot (szénhidrátot) nem képes hasznosítani inzulin nélkül, így annak koncentrációja megnő a vérben (vércukor = szérum glükóz).

A tartósan magas vércukorszint hosszú távon szövődményekhez vezet! A cukorbetegség szövődményei lehetnek:

  • idegi fájdalmak, zsibbadás
  • látásromlás, vakság
  • veseműködési zavar
  • lábszárfekély
  • érszűkület
  • szívinfarktus, agyembólia stb.

A diabétesz (2-es típusú) hosszú ideig, akár évekig is tünetmentes vagy tünetszegény lehet, ezért különösen fontos az időben történő felismerése és kezelése a szövődmények elkerülése érdekében.

A cukorbetegség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de megfelelő diétával, rendszeres fizikai aktivitással és a kezelő orvos által előírt terápiával jól kezelhető betegség.

A diabetes mellitus (kiejtve: diabétesz mellitusz) elnevezés görög és latin szavakból származik. A diabetes szó a görög ’elszívni’ igéből ered, ami a cukorbetegség egyik jelére, a bő vizeletürítésre utal. A mellitus latin eredetű szó, amely azt jelenti ’édes, mint a méz’. A cukorbetegek vizelete cukrot tartalmaz, mely a vizelet illatát is meghatározza. A modern diagnosztikai módszerek megléte előtt elsősorban a vizelet íz- és szagvizsgálatával diagnosztizálták ezt a betegséget.

Fordulópontok a diabétesz kezelésében:

  • 1869-ben Paul Langerhans német orvos felfedezte a hasnyálmirigy inzulintermelő szigeteit, melyet később róla neveztek el Langerhans-szigeteknek
  • 1910-ben Edward Albert Sharpey-Schafer angol orvos leírta, hogy a betegséget a hasnyálmirigyben termelt egyetlen vegyület hiánya okozza, és a vegyületet elnevezte inzulinnak (a latin insula, ’sziget’ szó alapján, a Langerhans-szigetekre utalva).
  • 1922-ben kezeltek először sikeresen egy 1-es típusú cukorbeteg gyermeket inzulinnal
  • 1923-ban orvosi Nobel-díjat kapott Sir Frederick Grant Banting és John JR MacLeod az inzulin előállításáért, mely lehetővé tette a tényleges kezelés elindítását és több millió életet mentett meg, és ment meg a mai napig is.

Mi az inzulin és mi a szerepe?
Az inzulin egy hormon, mely a hasnyálmirigyben termelődik és elsősorban a szénhidrátok lebontásáért felel. Ezáltal szabályozza a vércukorszintet, de szerepe van a zsírok és fehérjék szabályozásában is.

Mi a különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között?

Bár a tünetek és szövődményeik hasonlóak, a két típus között alapvető különbség a kialakulásuk oka és az, hogy milyen életkorban jelenik meg.

Az 1-es típus (inzulinfüggő diabétesz) kezeléséhez elengedhetetlen az inzulin. Ez a típus egy autoimmun folyamat során alakul ki, és következményeként elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, ezért van szükség az inzulin külsőleg történő bevitelére. Ez a betegség elsősorban gyermekkorban alakul ki. Személyre szabott diéta az inzulinkezelésen túl, szintén része a terápiának.

A 2-es típusú cukorbetegség (nem inzulinfüggő diabétesz) esetén a hasnyálmirigy inzulintermelődése megváltozik, csökken. Ez a változás egyértelműen a helytelen életmódnak: nem megfelelő táplálkozásnak és mozgásnak köszönhető. Kezelése gyógyszerrel és megfelelő diétával történik. Inzulint csak súlyos esetben kapnak az ilyen típusú cukorbetegek.

Tévhitek a cukorbetegséggel kapcsolatban:

1. tévhit: Csak elhízott és túlsúlyos embereknél alakulhat ki.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában az életmódnak nagy szerepe van, így az gyakrabban alakul ki, túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél, de az 1-es típus egy olyan autoimmun betegség, mely főként fiatal korban alakul ki.

2. tévhit: Gyerekek nem lehetnek cukorbetegek.
Az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban a gyermekeket, fiatalokat érintő betegség, de a nem megfelelő életmódnak köszönhetően egyre fiatalabb korban jelentkezik már a 2-es típusú cukorbetegség is.

3. tévhit: A 2-es típusú cukorbetegség a túlzott cukorfogyasztás miatt alakul ki.
A túlzott szénhidrátbevitelen túl a magas zsírbevitelnek, túlzott kalóriabevitelnek, rendszertelen étkezéseknek, stresszes és mozgásszegény életmódnak egyaránt szerepe lehet.

4. tévhit: Ha koplalunk, vagy csak egy-két alkalommal étkezünk egy nap, azzal csökkenthetjük a vércukorértékünket. Egy-egy nagyobb étkezés, valamint az utána következő több órás, akár félnapos koplalás miatt jelentős vércukoringadozás történik a szervezetben, ami hosszú távon negatívan hat az amúgy is zavart szénhidrátanyagcserére.

5. tévhit: A cukorbetegek nem sportolhatnak.
Rengeteg diabétesszel élő profi sportoló van. A testmozgás nem tiltott, épp ellenkezőleg, megfelelő körülmények mellett kifejezetten ajánlott a rendszeres végzése.

6. tévhit: Ha szedjük a gyógyszert, akkor nem kell diétázni.
Sem az inzulin, sem az antidiabetikum (vércukorszint szabályozását segítő gyógyszer) nem váltja ki a diétát, mely egyénre szabott, de az egészséges táplálkozás főbb irányelveire épül!

A cukorbetegség számokban

A cukorbetegség a világon csaknem 463 millió embert érint, vagyis minden 11. embert. Egy 2001 és 2016 között végzett vizsgálat alapján mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása növekszik. A becslések alapján 2045-re akár a 700 millióra is nőhet a cukorbetegséggel élők száma.

A világon minden 13. embernek csökkent glükóz toleranciája van (IGT), melyet „a diabétesz előszobájának” nevezünk.

Magyarországon 2017-ben 10000 lakosra 1320 19 évnél idősebb diabétesszel élő személy jutott. A 18 év alatti korosztályban ez a szám 27 volt.

Megelőzhető a cukorbetegség? Mik a tünetei?

Az 1-es típusú cukorbetegség sajnos nem előzhető meg, de időben történő felismerése és minél hamarabb elkezdett kezelése nagyon fontos. Amennyiben gyermekénél az alábbi tüneteket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

  • fáradékonyság
  • folyamatos szomjúságérzet
  • akár napi 3-4 liter folyadék elfogyasztása
  • éjszakai vizelés
  • édes szagú vizelet
  • fogyás

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető. Rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással kialakulása elkerülhető. A már kialakult betegségnél pedig a szövődmények megelőzésében és késleltetésében van hatalmas szerepe a táplálkozásnak és fizikai aktivitásnak. A beteg fegyelmezett magatartásának (a diéta betartása, rendszeres testmozgás) döntő szerepe van abban, hogy szükséges-e gyógyszerek vagy inzulinpótlás alkalmazása.

Ennél a típusnál a főbb tünetek:

  • gyakori szomjúságérzet, szájszárazság
  • gyakori vizeletürítés
  • bőrviszketés, bőrszárazság
  • lassan gyógyuló sebek
  • zsibbadó végtagok
  • fokozott éhségérzet
  • gyakori fertőzések (pl. gombás fertőzés)
  • homályos látás
  • szédülés
  • gyengeség, fáradtság

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztaljuk magunkon, forduljunk orvoshoz! Azoknak, akik nehezebben dolgozzák fel a betegséget egyedül, érdemes csatlakozni a helyi vagy országos érdekképviseleti egyesületekhez, klubokhoz, melyektől sok segítséget kaphatnak.


Forrás:

  1. https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_8_1.html
  2. https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00137.html
  3. https://diabetesatlas.org/en/
  4. Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban. 2020. július 16. – 2023. július 16., Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság
  5. Dr. Békefi Dezső Gyermekkori diabétesz – Tanácsok diabétesz szakápolóknak, szülőknek és gyermekeiknek 2017
  6. Barkai, L., Kiss, Z., Rokszin, G., Abonyi-Tóth, Z., Jermendy, G., Wittmann, I., & Kempler, P. (2019). Changes in the incidence and prevalence of type 1 and type 2 diabetes among 2 million children and adolescents in Hungary between 2001 and 2016 – a nationwide population-based study. Archives of medical science : AMS, 16(1), 34–41. https://doi.org/10.5114/aoms.2019.88406