2024. szeptember 3-4. között rendezte meg az idén 93 éves Magyar Higiénikusok Társasága (MHT) XLIX. Vándorgyűlését, a Debreceni Egyetem szolnoki campusán. Az idei rendezvény kiemelt témája a népegészségügyi adatok elemzése volt.
Kép forrása: Magyar Higiénikusok Társasága (MHT)
A résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták az országos felméréseket évtizedek óta végző, a magyar lakosság táplálkozási szokásainak és tápláltsági állapotának javítása iránt elkötelezett és a vonatkozó szakpolitikai döntések előkészítésében is szerepet vállaló Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztályának előadásait.
Bakacs Márta, epidemiológus a – Magyarországon 2010 óta, azonos módszertannal zajló és 2022-ben 4. alkalommal lefolytatott – WHO COSI vizsgálat eddigi eredményei alapján vázolta fel, a 7 éves magyar gyermekek egészségkockázatainak változásait. Megállapította, hogy az iskolai környezetben 2010 és 2022 között kedvező változások értékelhetők: a gyermekek kevésbé férnek hozzá az iskolában édességekhez, sós rágcsálnivalókhoz, az étel-, italautomatával rendelkező intézmények aránya jelentősen csökkent, az ivóvízhez történő hozzáférés és a menza megítélése is javult. Ugyanakkor az iskolán belüli sportolási és a táplálkozáshoz kapcsolódó oktatási lehetőségek beszűkültek. A szabadidő eltöltésének változására jellemző, hogy hétköznap kevesebb időt fordítanak a gyermekek aktív játékra és a házi feladat elkészítésére is, és a sportoló gyerekek aránya növekedett. A 7 éves gyermekek tápláltsági állapota jelentősen nem változott: minden 4. lány és 5. fiú már túlsúlyos vagy elhízott, ami az urbanizáltság és az anya iskolai végzettsége szerint jelentős egyenlőtlenséget mutat.
Guba Georgina, dietetikus a Joint Action on Implementation of Validated Best Practices in Nutrition (Best-ReMaP) európai uniós projekt, többek közt az NNGYK részvételével megvalósuló 5. munkacsomagjának eredményeit mutatta be. A munkacsomag célja az élelmiszer-reformuláció monitorozása volt, tehát a boltok polcain elérhető feldolgozott élelmiszerek tápanyagösszetételét érintő változások nyomonkövetése harmonizált módszertannal, amely lehetővé tette az országok közötti összehasonlítást. Az előadó a projekt két hazai adatgyűjtési fázisában – 2020-ban és 2022-ben – rögzített termékek tápanyagtartalmainak összehasonlító elemzését is prezentálta.
Susovits Kitti, statisztikus előadásának kiindulópontja az volt, hogy az élelmiszerkörnyezet, ezen belül az üzletek feldolgozottélelmiszer-kínálata nagyban meghatározza a lakosság táplálkozását, ezért fontos ennek nyomon követése. Részletesen a márkaneves élelmiszer tápanyagadatok gyűjtésének módszertanát, az adatok felhasználásának lehetőségeit mutatta be, hazai és nemzetközi példákon keresztül. Az ilyen és ehhez hasonló adatbázisok megkönnyítik az élelmiszerek tápanyagösszetételének összehasonlítását, előmozdíthatják az élelmiszerek tápanyagtartalmának minőségi javítását, így közvetetten hozzájárulhatnak a fogyasztók egészségben eltöltött életéveinek növekedéséhez.
A képen: Susovits Kitti (kép forrása: Magyar Higiénikusok Társasága)