2024. május 30-án rendezte meg az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztálya a WHO Gyermek Tápláltsági Állapot és Táplálkozási Vizsgálat, COSI 2022 eredményeit bemutató konferenciát. Az eseményen a gyermekkori elhízás megfékezését, a gyermekek egészséges fejlődését célzó programok szakértői is megosztották tapasztalataikat.
A gyermekek megfelelő tápláltsági állapota számos megbetegedés kockázatát csökkenti (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség), javítja az iskolai és a fizikai teljesítményt, pozitívan hat a társas kapcsolatokra. Ugyanakkor Európa-szerte és Magyarországon is előfordul, hogy a gyermekek tápláltsági állapota nem kielégítő, túlsúly, elhízás vagy alultápláltság állapota áll fenn. A WHO Európai Regionális Irodája egy standardizált, az európai régióra kiterjedő gyerekkori elhízást monitorozó rendszert hozott létre (Childhood Obesity Surveillance Initiative, COSI), melynek célja, hogy a gyermekkori elhízás trendjét az egyes országok összehasonlítható adatainak segítségével követni lehessen, illetve időszerű, valid és megbízható adatok álljanak rendelkezésre a 7 éves gyermekek tápláltsági állapotáról. Ezen kívül az érintett korosztály életmódtényezőinek, táplálkozási szokásainak és fizikai aktivitásának felmérését, az iskolák táplálkozás-egészségügyi környezetének felmérését is lehetővé teszi.
A napot Dr. Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos nyitotta meg.
Susovits Kitti bemutatta a COSI 2022 módszertanát, illetve az antropometriai mérések eredményét. A hazánkban 2022-ben lezajlott kutatás a COSI hatodik adatgyűjtési köre volt. Az előadásból kiderült, hogy
a 6-8 éves gyermekek 64%-a normál tápláltsági állapotú, minden 10. gyermek alultáplált és 26%-uk túlsúlyos vagy elhízott.
A korosztályok között jelentős különbség figyelhető meg. Az életkor előrehaladtával nő a nem megfelelő tápláltsági állapot előfordulása: a 6 évesek körében szignifikánsan magasabb a normál kategóriába tartozók aránya a 8 évesekhez képest. Különbség mutatkozott nemek tekintetében is: a lányok körében magasabb az alultápláltak aránya, fiúk körében pedig a normál kategóriába tartozók aránya.
Kiemelt jelentősége van annak, hogy a szülőknek a gyermekük tápláltsági állapotáról alkotott képe és a tényleges mérések közötti nagy különbségek mutatkoztak, továbbá, hogy egyenlőtlenség figyelhető meg településtípus és iskolai végzettség szerint.
A fővárosban élők nagyobb arányban vannak a normál tápláltsági állapot kategóriában a községben élőkhöz képest, ezzel szemben a községben élők nagyobb arányban vannak az elhízott kategóriában a fővárosban élőkhöz képest. Az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők körében a túlsúlyos és elhízott gyerekek nagyobb aránya, a főiskolai/egyetemi végzettségű szülők körében pedig a normál tápláltsági állapotú gyerekek nagyobb aránya figyelhető meg. A tápláltsági állapot és a táplálkozási szokások között ugyanakkor nem voltak jelentős összefüggések.
Dolgos Judit Ágnes ismertette gyermekek élelmiszer-fogyasztási szokásaira vonatkozó eredményeket, összevetve azokat a gyermekek otthoni főzésbe való bevonásával, amely lehetőséget teremt a gyermekek számára, hogy megismerjék az alapanyagokat, élelmiszereket. Pozitív eredmény, hogy
az ételkészítésben segítő gyermekeknél kevesebb a képernyő előtt töltött idő, nagyobb valószínűséggel követik az egészséges étkezési szokásokat, beleértve az ötszöri étkezést is, gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt és ritkábban fogyasztanak édességet.
Kiderült azonban többek között az is, hogy a magyar 6-8 éves gyermekek túlnyomó többsége ritkábban fogyaszt halat és hüvelyeseket, mint azt az ajánlások javasolják.
Zentai Andrea a 6-8 éves gyermekek fizikai aktivitását és életmódját mutatta be. Az eredmények alapján a többet sportoló gyerekeknek ritkábban van saját okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük, gyakrabban étkeznek napi ötször, esznek naponta/naponta többször friss gyümölcsöt, zöldséget és ritkábban fogyasztanak cukrot tartalmazó üdítőitalokat, teákat, szörpöket. A fővárosban/városokban a gyermekek nagyobb aránya sportol, az iskolába való közlekedést a szülők biztonságosabbnak találták, kevesebb időt töltenek a gyermekek képernyő előtt, kisebb arányban van a szobájukban televízió vagy számítógép. Ugyanakkor viszont a községekben több időt játszanak aktívan, illetve hétvégén többet alszanak a gyermekek.
A tápláltsági állapot tekintetében az elhízott gyermekek szobájában nagyobb arányban van televízió vagy számítógép, hétköznap és hétvégén is több időt töltenek képernyő előtt, szüleik pedig kevésbé találták biztonságosnak a közlekedést az iskolába.
Varga Anita az iskolai kérdőív főbb eredményeit mutatta be, javaslatokkal kiegészítve azokat. Hangsúlyozta, hogy
az ebéd elfogyasztására átlagosan több időt lenne célszerű biztosítani,
jogszabályba kellene foglalni egy minimum étkezési időt, mivel jelenleg az alsó tagozatosok 23%-ának 10-19 perce, 40%-ának 20-24 perce, 16%-ának 25-29 perce és 21%-ának legalább 30 perce van elfogyasztani az ebédet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok (iskolák 20%-ában elérhető), és 100%-nál alacsonyabb gyümölcstartalmú gyümölcsitalok/nektárok (iskolák 37%-ában elérhető), a sós (iskolák 23%-ában elérhető) és édes rágcsálnivalók (iskolák 30%-ában elérhető) elérhetőségét csökkenteni/korlátozni lenne javasolt az iskolákban. Fontos lenne továbbá, ha az egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos programokat minden korosztály számára ki tudnák terjeszteni az intézményekben, és azok egy tanév során akár több alkalommal is meg tudnának valósulni.
Bakacs Márta a jelentősebb kockázati tényezők trendjeiről számolt be, a korábbi COSI vizsgálatok eredményeivel összevetve a legfrissebb adatokat. Az iskolai környezet tekintetében pozitív változás, hogy
csökkent az iskolákban az ital-, ételautomaták, édességek, sós rágcsálnivalók elérhetősége, nőtt az ivóvíz elérhetősége és javult a menza megítélése 2010 és 2022 között.
Negatív trend figyelhető meg azonban a táplálkozással kapcsolatos oktatás és sportolási lehetőségek tekintetében. A friss gyümölcs és zöldség elérhetőségében 2019 és 2022 között egy csökkenés volt megfigyelhető, de összességében 2010 óta növekvő trend látszik. Az egyéni tényezőknél a vizsgált 12 évben nőtt a sportolók aránya és kevesebb időt töltenek a gyerekek szabadidőjükben a házi feladat elkészítésével. Nőtt viszont az iskolába autóval közlekedők aránya, és csökkent az aktív játékra fordított idő hétköznap. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a 7 éves gyermekek körében nőtt az alultápláltak aránya és, hogy nőtt az elhízás urbanizáltság szerinti egyenlőtlensége és az anya iskolai végzettsége szerinti egyenlőtlensége.
Az NNGYK munkatársainak előadásai a konferencián bemutatott eredményekkel itt érhetők el.
Szabóné Dr. Kaj Mónika előadásában bemutatta, hogy a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a 2023/2024. tanévben 304 iskolában indította el új, komplex, iskolai testmozgás alapú egészségfejlesztési programját (www.aktiviskola.hu). A program központilag koordinált, monitorozott modelljével egy olyan minőségelvű iskolai védjegyrendszert biztosít, amely segítségével iskolaspecifikus, a helyi szükségletekre, lehetőségekre és igényekre szabott fejlesztések történnek meg. Bemutatta, hogy a fejlesztések eredményeképpen tovább javítható a diákok és a pedagógusok testneveléssel, testmozgással és diáksporttal kapcsolatos attitűdje, növelhető az egészségfejlesztő testmozgás mennyisége, ezen keresztül pedig kedvező népegészségügyi folyamatok indíthatók el a köznevelésben tanuló diákok körében.
Szűcs Zsuzsanna az előadásában bemutatta a gyermekkori táplálkozás meghatározó epigenetikai szerepét. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) számára kiemelten fontos a családok tájékoztatása az egészséges étkezés megvalósításának lehetőségeiről, ezért a 2017-ben táplálkozási irányelvet dolgozott ki a 6–17 éves korosztálynak. Az OKOSTÁNYÉR® ajánlás célja, hogy közérthető formában adjon iránymutatást az egészséges, iskoláskorú lakosságnak a korszerű napi étrend összeállítására vonatkozóan. Az ajánlás weboldalán (okostanyer.hu) ingyenesen letölthető receptekkel, menüjavaslatokkal, adagolási útmutatóval segítik a tanácsok hétköznapi alkalmazását. Az MDOSZ által megvalósított kezdeményezések, mint a GYERE® Gyermekek Egészsége program, az OKOSTÁNYÉR® Országos Diák Tudáspróba, illetve a MentorPalánták program végcélja, hogy játékos, szerethető módon vigye közelebb a helyes táplálkozás üzenetét a gyermekekhez és családjaikhoz.
Dávid-Dobos Zsófia a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) képviseletében jó gyakorlatokat mutatott be a közétkeztetés területéről. A közétkeztetés résztvevői (legyenek azok a fogyasztók vagy az étkeztetéssel foglalkozók) nem mehetnek el amellett a tény mellett, hogy immár nem elég kizárólag az „egészséges” táplálkozásra fókuszálni, elengedhetetlen a kérdést a fenntarthatóság oldaláról is vizsgálni. A hazai közétkeztetésnek nem csak az étkezési kultúra, hanem a fenntartható élelmiszer-ellátás kialakításában is jelentős szerepe van. A jogi szabályozások, táplálkozási ajánlások életmóddá válásában kiemelt felelőssége van a közétkeztetői magatartásnak is. Ezen túlmenően az „egészséges” táplálkozásnak csak az egyik dimenziója az elfogyasztott élelmiszerek beltartalma. Éppúgy figyelembe kell venni a táplálkozás környezetét: az étkezési időt, az étkezési környezetet, a választási lehetőséget, az étkezési kultúrát, a tápanyagot hordozó élelmiszerek minőségét. Bemutatta, hogy milyen módszerek állnak napjainkban a közétkeztetők rendelkezésére, mellyel vissza tudják szorítani az élelmiszerpazarlást, csökkenteni tudják a húsfogyasztást, érzékenyíteni tudják a fogyasztókat a téma iránt, mindezt úgy, hogy a közétkeztetés résztvevői elégedettek maradjanak és azt érezzék, hogy az egészséges, biztonságos ellátásra való igényük marad fókuszban.
Pauliczky Nóra az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot mutatta be. Az iskolakert gyűjtőfogalomként magában foglalja a köznevelés teljes területét, így a bölcsőde, óvoda, általános- és középiskola, kollégiumok, tanodák oktató-gyakorló kertjeit, sőt még a felsőoktatási intézmények hallgatói számára fenntartott tankerteket is. Ezek az iskolakertek ma már többféle célt kiszolgálnak, megjelenik bennük a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, a pályaorientáció, és mivel a gyermekek többsége heti rendszerességgel tevékenykedik bennük, érzelmi kötődést alakít ki, saját élmény alapján nyújt tapasztalatot, felismerést. Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program egy állami támogatással működő pályázati rendszer, mely 2019-óta ennek a lehetőségnek az elterjesztését illetve megerősítését szolgálja, a köznevelés pedagógiai rendszerébe építve.
Stiller Tamás, séf, előadásában az Ovikert Program 11 évét mutatta be. A program hosszú távra szóló célja, az ismeretátadás, a generációk közötti kapcsolatteremtés és, hogy megismertesse a gyerekekkel, honnan kerül az asztalra a zöldség. Az előadó szerint a Covid-járvány és az ukrán konfliktus okozta ellátási zavarok nyomán az önfenntartás és a gazdák, élelmiszer-ellátók új generációinak kinevelése is előtérbe került. Ehhez meg kell szerettetni a gyerekekkel a szabadföldi zöldségeket és azok termesztését és a még aktív termelők tudásának átadása, átörökítése fontos feladat.
Az NNGYK munkatársainak előadásai a konferencián bemutatott eredményekkel itt érhetők el.
