Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ultraprocessed food, UPF) nagyobb mértékű fogyasztása számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe, a legfrissebb kutatási eredmények szerint. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, mi állhat ennek hátterében. Az Egyesült Királyság táplálkozással foglalkozó tudományos tanácsadó bizottsága (Scientific Advisory Committee on Nutrition, SACN) 2025 áprilisában tette közzé a feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló gyorsjelentést, melynek elkészítéséhez a szerzők számos, a témában megjelent kutatást tekintettek át.
Korábbi állásfoglalások a feldolgozott élelmiszerek kapcsán
2023-ban a SACN állásfoglalást adott ki a feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásáról, különös tekintettel az ultrafeldolgozott élelmiszerekre. A bizottság ekkor értékelte a feldolgozott élelmiszerek osztályozására kialakított rendszereket is, és megállapította, hogy az Egyesült Királyságban a NOVA-rendszer a legalkalmasabb erre a feladatra, mely az élelmiszereket nem a tápanyagtartalmuk, hanem a feldolgozottságuk mértéke alapján kategorizálja. Bár a SACN ezt a fajta osztályozási rendszert hasznosnak találta, a gyorsjelentésben kifejtette a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos aggályait is.
Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Az ultrafeldolgozott élelmiszereknek jelenleg nincs egy egységesen és egyetemesen elfogadott definíciója. Az élelmiszerek feldolgozottságuk mértéke szerinti osztályozására leggyakrabban a NOVA-rendszert alkalmazzák. E szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek „többnyire kizárólag ipari felhasználásra szánt összetevőkből álló készítmények, amelyek ipari eljárások sorozatával készülnek, sok esetben kifinomult berendezéseket és technológiát igénylő eljárásokkal”. Az UPF-k egy vagy több olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket otthoni körülmények között szinte soha nem használunk fel az ételkészítés során (pl. hidrolizált fehérjék, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup). Jellemző rájuk, hogy olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyeket elsősorban a termékek érzékszervi tulajdonságainak megváltoztatására, növelésére alkalmaznak (pl. ízfokozók, színezőanyagok, nedvesítőszerek).Mindemellett az előállításukhoz felhasznált nyersanyag számos ipari feldolgozási eljáráson (pl. extrudálás, hidrolizálás) megy keresztül a végtermék elkészültéig. (Forrás: https://openknowledge.fao.org/items/192942f3-98b8-4cb0-b612-f9a01d9a10d2)
Már a 2023-as eredmények is aggasztóak voltak: a jelentésben arról számoltak be, hogy az UPF-ek megnövekedett fogyasztása összefügg az elhízással, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel és egyes daganatos megbetegedésekkel.
A SACN azonban elismerte a rendelkezésre álló bizonyítékok korlátait is, ugyanis továbbra sem egyértelmű az, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozott fogyasztása mely tulajdonságuk/tulajdonságaik miatt hathat(nak) kedvezőtlenebbül az egészségre, összehasonlítva a feldolgozatlan vagy minimális feldolgozott élelmiszerekkel. Vagyis további kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy a feldolgozottság, a tápanyag-összetétel vagy más lehetséges mechanizmus(ok), okok vezethetnek a fentebb említett kedvezőtlen egészségi kimenetelekhez.
A legújabb megállapítások a feldolgozott élelmiszerek egészségügyi hatásáról
A SACN legújabb jelentése szisztematikus áttekintő vizsgálatok, ernyővizsgálatok és prospektív kohorsz tanulmányok áttekintését foglalja magában. Ezek a tanulmányok ismét megerősítették, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozott fogyasztása következetesen összefügg az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és más egészségügyi problémák magasabb kockázatával.
A bizonyítékok azt is kimutatták, hogy az ultrafeldolgozott kategóriába sorolható egyes élelmiszerek, mint például az édesített italok és a húskészítmények szorosan összefüggenek a káros egészségügyi következményekkel. Más kategóriáknál vagy nem mutattak ilyen mértékű negatív összefüggést, vagy több esetben ellentmondásos eredmények születtek. Ez arra utalhat, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyes típusainak egészségre gyakorolt hatása eltérő lehet, azaz egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek kisebb, míg mások jóval nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek.
Bár a bizonyítékok száma folyamatosan gyarapodik, a SACN gyorsjelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb tanulmány megfigyelésen alapul, és sok esetben nem vesznek figyelembe olyan zavaró tényezőket és kulcsfontosságú változókat, mint az energiabevitel, a testtömegindex, a dohányzás vagy a társadalmi-gazdasági státusz. Mindemellett jelentős hiány van a randomizált kontrollált vizsgálatokból, amelyek megbízhatóbb adatokat szolgáltatnának, valamint az ok-okozati viszony továbbra sem bizonyított.
A feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó ajánlások
A SACN frissítése hangsúlyozza, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos további intézkedésekre van szükség. A bizottság a következő lépések megtételét javasolta az Egyesült Királyság kormányzata számára:
Stratégiák végrehajtása az UPF-ek, különös tekintettel a magas zsír-, cukor- és sótartalmú UPF-ek, fogyasztásának csökkentésére. Ez az ajánlás összhangban van a meglévő táplálkozási irányelvekkel, amelyek a teljes értékű gabonákban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet támogatják.
Az átlátható címkézés és az élelmiszeripar elszámoltathatóságának előmozdítása. A SACN hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az élelmiszeripartól megköveteljék az élelmiszer-feldolgozási módszerekről és adalékanyagokról szóló részletesebb információk közzétételét. Az efféle átláthatóság lehetővé tenné ezen összetevők egészségügyi hatásainak jobb nyomon követését és kutatását.
Az adalékanyagok figyelése az étrendben. A SACN azt javasolja a kormánynak, hogy kövesse nyomon az adalékanyagok, például az édesítőszerek és emulgeálószerek fogyasztását, különösen a veszélyeztetett lakosság körében. Ez segítene felmérni azoknak az adalékanyagoknak az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásait, amelyek nagy mennyiségben lehetnek jelen a feldolgozott élelmiszerekben.
A SACN friss gyorsjelentése megerősíti régóta fennálló aggodalmát az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban. Bár a bizonyítékok hiányosak, a bizottság a meglévő népegészségügyi irányelvekkel összhangban, továbbra is a zsírban, cukorban és sóban gazdag feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentését támogatja, az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb étrend előmozdítása érdekében.
Az új kutatások rendszeres megjelenésével a SACN továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést, és további felülvizsgálatokat terveznek 2026-ra. Addig is arra ösztönzik a lakosságot, hogy kövessék a brit táplálkozási ajánlás tanácsait, amelyek rávilágítanak a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekben gazdag, és a(z) (ultra-)feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend fontosságára.
A feldolgozott élelmiszerek osztályozásának finomításával és a monitoring-rendszerek javításával a SACN azt reméli, hogy hozzájárulhat ezen élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásának pontosabb megértéséhez, végső soron hozzájárulva az étrenddel összefüggő betegségek terhének csökkentéséhez és a népegészségügyi eredmények javításához az Egyesült Királyságban.
A gyorsjelentés itt érhető el.