Sokan gondolják, hogy a méz egészségesebb, mint a kockacukor, a barna cukor egészségesebb, mint a fehér cukor. De vajon hol is az igazság?
Répacukor, nádcukor
A répacukor és a nádcukor kémiailag ugyanaz az anyag. A tudományos neve szacharóz. (Ez egy két egyszerű cukorból – glükózból és fruktózból – álló úgynevezett diszacharid.) Táplálkozás-élettanilag mindegy, hogy a szacharózt eredendően répából, vagy nádból állították-e elő, hiszen a végeredmény mindkét esetben ugyanaz a fehér kettős cukor.
Barna cukor
A barna cukor csak annyiban különbözik a fehértől, hogy melaszt is tartalmaz. Ez utóbbi a cukorgyártás mellékterméke, ettől kap a végtermék jellegzetes barna színt és aromát.
Bár a melasznak van némi ásványi anyag-, elsősorban kalcium- és kálium-, valamint minimális vitamintartalma, ám 98%-ban a barna cukor is csak cukor…
Oly sok benne a szacharóz, hogy semmiképpen sem javasolható vitamin- és ásványianyag-forrásnak. Ha valaki kifejezetten az ízét, aromáját, színét kedveli, bátran veheti a fehér helyett, de táplálkozás-élettani szempontból ezzel sem jár jobban.
Méz
A méznek nagyjából 80%-a cukor, amely a glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor) különböző arányú keveréke, emellett tartalmaz elhanyagolható mennyiségű vitamint és ásványi anyagot is.
Tekintve, hogy a méz bizonyos százalékban vizet is tartalmaz, az átlagos energiatartalma alacsonyabb mint a répa- és nádcukoré.
A kétféle cukor aránya befolyásolja a méz tulajdonságait: a magasabb fruktóztartalmú méz édesebb és lassabban szívódik fel (kevésbé dinamikusan emeli a vércukorszintet). A népi hagyomány számos gyógyhatást tulajdonít a különböző növényekből származó mézeknek.
Szőlőcukor
A szőlőcukor kémiai elnevezése a glükóz, ez az egyszerű cukor ugyanaz, mint, ami a vérünkben oldott energiahordozóként kering az ereinkben. A glükóz felszívódása a leggyorsabb a szénhidrátok között, ami miatt túl is terhelheti az ember anyagcseréjét.
Ugyanakkor éppen e gyorsasága miatt alkalmas a kórosan alacsony vércukor szint gyors helyreállítására, illetve használják a mihamarabbi energiapótlásra hosszantartó sportolás esetén is.
Gyümölcscukor
A gyümölcscukor tudományos neve: fruktóz. Bár ez egyszerű cukor, a glikémiás indexe alacsony, azaz viszonylag lassan emeli a vércukorszintet. Ennek ellenére nem érdemes túlzásokba esni a fogyasztásával, hiszen többek között megemelheti a (koleszterincsaládba tartozó és hírhedt) triglicerid szintjét, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikó faktora.
Cukor az élelmiszercímkén
Az élelmiszerek címkéin a cukrok köznyelvi (pl. répacukor) és kémiai (pl. fruktóz) elnevezése mellett számos fedőnévvel találkozhatunk.
Cukrokat rejtenek az olyan elnevezések is, mint: glükóz-fruktóz szirup, kukoricaszirup, maltóz, karamell, tejcukor, laktóz, galaktóz, juharszirup, rizsszirup… Bár kémiai értelemben nem számít cukornak, gyorsan felszívódó szénhidrát a dextrin és a maltodextrin is, amellyel szintén gyakran találkozhatunk félkész- és késztermékekben.
Összességében az eddig felsorolt cukrok fogyasztásáról elmondható, hogy egészséges emberek esetében a táplálkozási ajánlások szerint az energiabevitelünknek maximum 10%-át tehetik ki. A túlzott fogyasztás megnövelheti a túlsúly és az elhízás kialakulásának rizikóját és rossz hatással lehet a szénhidrát-anyagcserére is.
A 10%-os ajánlás egy átlagos 2000 kcal-t fogyasztó nő esetében közel napi 50 gramm cukrot enged.
Aki jobban is figyel a cukorfogyasztás csökkentésére és 5 energiaszázalékra tudja csökkenteni azt, további egészségi előnyökkel is számolhat.