Akárcsak az energia szükséglet a gyermekek fehérje szükséglete is valamivel magasabb a felnőttekéhez képest, ugyanakkor a túlzott fehérje bevitel számukra is káros. Szükségletüket állati és növényi fehérjékkel tudjuk biztosítani. Mindenki számára jól ismert források a húsok, halak, a tojás és a tejtermékek. Ugyanakkor a fehérje fogyasztáshoz éppúgy hozzájárulnak a hüvelyesek (bab, lencse), köztük a szója és a gabonafélék.
[os-widget path=”/zoltantorok/milyen-eredet%C5%B1-feh%C3%A9rj%C3%A9kre-van-sz%C3%BCks%C3%A9g%C3%BCk-a-gyermekeknek” of=”zoltantorok” comments=”false”]Egy gyermek szervezetének az a legjobb, ha az energiaigényének 7-15 százalékát fedezheti a táplálékkal elfogyasztott állati és növényi fehérjékből, például húsokból, illetve babfélékből.
Gyermeke napi körülbelüli fehérje-igényét az alábbi kalkulátorunkkal számolhatja ki.
A gyermek neme: | |
A gyermek életkora: | |
A gyermek testtömege: |
- Reggeli: Tükörtojás teljes kiőrlésű zsemlével és paradicsommal
- Tízórai: Kapros-túrókrémes szendvics paprikával
- Ebéd: Rakott karfiol sertéshússal és barna rizzsel
- Uzsonna: Gyümölcsjoghurt almával
- Vacsora: Sajtos-sonkás gombakrémes melegszendvics
Az az ideális, ha a fehérje szükségletet fele részben teljes értékű, minden esszenciális aminosavat tartalmazó állati eredetű, fele részben pedig nem teljes értékű növényi fehérjékkel biztosítjuk.
{tudtae} Az állati eredetű teljes értékű fehérjék tartalmaznak minden olyan fehérje építő elemet, azaz aminosavat, amelyet a szervezet nem képes, vagy nem elegendő mennyiségben képes előállítani, azonban nélkülözhetetlenek az egészséges működéshez. {-tudtae}
Akárcsak a felnőtteknél, a gyermekeknél is fontos, hogy minden reggeli, ebéd és vacsora tartalmazzon valamilyen állati eredetű fehérjét, azaz húst, halat, tejet, tejterméket, tojást, belsőséget, vagy tenger gyümölcseit. Minél fiatalabb a gyermek annál, több fehérjét igényel a testtömegéhez képest, így a fiatalabbak esetében a tízórainak vagy az uzsonnának is tartalmaznia kell teljes értékű fehérjét, azaz tejet, tejterméket, húst, halat, vagy tojást.
Ugyanakkor nem érdemes megfeledkezni a növényekről sem. Magas fehérjetartalmú a szója és a szójatermékek (pl. tofu, szójatej), a bab, a lencse, a sárgaborsó, az olajos magvak és szintén jelentős források a gabonafélék és álgabonák. A növényi fehérjék jobban kímélik a vesét, mint az állatiak. Fontos tudni, hogy a növényi eredetűek biológiai hasznosíthatósága csekélyebb, ráadásul mint említettük, nem tartalmaznak minden esszenciális aminosavat sem, így a fejlődő gyermekeket kifejezetten káros kizárólag növényekkel etetni.
{tudtae} A pszeudocereáliák, azaz álgabonák botanikailag nem tartoznak a gabonafélék csoportjába, viszont a gabonákhoz hasonlóan magas a magjuk keményítő tartalma. A boltok polcain is rendszerint a gabonák között találkozhatunk velük, illetve jellemzően kerülnek a bio termékek közé. Az álgabonák csoportjába tartozik a hajdina, az amaránt és a quinoa is. {-tudtae}
Az alábbi táblázatban feltüntettük néhány élelmiszer fehérje tartalmát összehasonlításképpen.
Növényi eredetű fehérje források fehérje tartalma (g/100g) | Állati eredetű fehérje források fehérje tartalma (g/100g) | ||
Szójatej | 2,8 g | Csirkemell | 21 g |
Tofu | 12 g | Sertéskaraj | 19 g |
Bab (száraz) | 24 g | Sovány marhahús | 21 g |
Lencse (száraz) | 26 g | Tojás | 13 g |
Sárgaborsó (száraz) | 19 g | Trappista sajt | 25 g |
Zöldborsó | 5 g | Túró | 16 g |
Földimogyoró | 25 g | Tej | 3 g |
Dió | 15 g | Joghurt | 3 g |
Mandula | 21 g | Kefir | 3 g |
Napraforgómag | 19 g | Pisztráng | 21 g |
Búzaliszt | 12 g | Harcsa | 16 g |
Rizs (száraz) | 7 g | Makréla | 19 g |
Köles (száraz) | 10 g | Lazac | 20 g |
Amaránt (száraz) | 14 g | Tonhal | 23 g |
Hajdnia (száraz) | 10 g | Csirkemáj | 17 g |
Quinoa (száraz) | 14 g | Fésűkagyló 12 g | 12 g |