Nem véletlenül vált hazánk 2019-ben hivatalosan is követendő példává az uniós tagállamok számára: radikálisan csökkent a piacon elérhető élelmiszerek transzzsírsav-tartalma, a lakossági bevitel visszaszorítását célzó EMMI rendelet hatályba lépése óta. Arról, hogy mivel helyettesítették az élelmiszergyártók a kedvezőtlen élettani hatású transzzsírsavakat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködése keretében, 2018-2019 között lezajlott újabb hatásvizsgálat eredményeiből tájékozódhatunk.
A transzzsírsavak károsak az egészségre
Az ipari eredetű transzzsírsavak (TFA) nagy része az élelmiszeripari feldolgozás során, növényi olajok hidrogénezése által keletkezik. Ettől az eljárástól lesz az olaj folyékony állagúból szobahőmérsékleten szilárd állagú (a folyamatot ezért „keményítésnek” is hívják). Az 1990-es évek óta tudjuk, hogy a transzzsírsavak túlzott fogyasztása káros az egészségre: elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát növeli. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapítása szerint ezért a transzzsírsavak bevitelének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.
Hazai transzzsírsav-szabályozás
Az első ország, amely rendeletben szabályozta az élelmiszerekben levő transzzsírsav mennyiségét Dánia volt (2004-ben). Számos ország követte a dánok példáját, köztük Magyarország is. A 2014. február 18-án hatályba lépett 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet előírása szerint:
- Az élelmiszerekben lévő zsírtartalmat nézve 100 grammban maximum 2 gramm transzzsírsav lehet.
- Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20 százalék, akkor 100 grammonként 4 gramm transzzsírsav lehet benne.
- Ha pedig az adott élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 3 százalék, akkor 100 grammra vetítve maximum 10 gramm lehet a transzzsírsav-tartalom.
Az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának hatósági ellenőrző vizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai végzik, és a vizsgálatok eredményeiről negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH), amely az adatokat összesítve továbbítja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI). Az OGYÉI a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerek transzzsírsav-tartalmára vonatkozó mérési adatokból adatbázist alakít ki, mely mindenki számára elérhető az intézet weboldalán.
Változások a transzzsírsav-rendelet bevezetése nyomán
A transzzsírsav-rendelet hatásának első vizsgálata 2016-2017-ben valósult meg, az EMMI (WHO kétéves együttműködésének köszönhetően. A felmérés alkalmával a piacon elérhető egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának ellenőrzésére és a lakosság TFA-bevitelének becslésére került sor.
Az OGYÉI által végzett elemzés eredményei azt mutatták, hogy a rendelet elérte legfontosabb célkitűzését, az egységes szabályozásnak köszönhetően drasztikusan, 20%-ról 2%-ra csökkent a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek száma, és ezzel párhuzamosan a lakosság becsült TFA-bevitele is.
Felmerült azonban, hogy az élelmiszergyártók a transzzsírsavakat az élettanilag szintén kedvezőtlen hatású telített zsírokra cserélték, és nem pedig a kedvező hatású egyszeres és többszörösen telítetlen zsírsavakra. A kérdés megválaszolására az EMMI és a WHO közötti, újabb kétéves (2018-2019) együttműködési megállapodás keretében, 2018-ban elkezdődött az élelmiszerek zsírsavösszetételének mérése az OGYÉI élelmiszerkémiai laboratóriumában. Összesen 57 termék zsírsavösszetétel-mérésére került sor a vizsgálat keretében, az eredmények pedig összehasonlításra kerültek a rendelet bevezetése előtti értékekkel. A vizsgált termékek – egy kivételével – a rendeleti határértéknek megfelelő mennyiségben tartalmaztak transzzsírsavakat, azonban a TFA csökkenése a termékek nagy részénél (61%) a telített zsírsavak növekedésével járt együtt. A telített zsírsavak a transzzsírsavaknál ugyan kisebb kockázatot jelentenek az egészségre, de a túlzott fogyasztás ezek esetében is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
További lépések
Ahhoz, hogy a rendelet minél inkább hozzájáruljon a magyar lakosság egészségének megőrzéséhez, fontos, hogy a gyártók az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó zsiradékokat részesítsék előnyben, a telített zsírokkal szemben. Ezen élelmiszerek azonosítását pedig egy, a feldolgozott élelmiszerek főbb tápanyagadatait követni képes nemzeti, objektív élelmiszer-monitorozó rendszer kialakítása tudná támogatni.
A lakosság figyelmét pedig arra kell felhívni, hogy bár a magasabb zsírtartalmú feldolgozott élelmiszerek (pl. édes kekszek, nápolyik, cukrászsütemények, alacsony kakaótartalmú bevonómasszás figurák) a rendeletnek köszönhetően ma már gyakorlatilag transzzsírsav-mentesek, továbbra is csak ritkán és mértékkel fogyasztandók.
A magyar szabályozás 2019-ben bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába, így hivatalosan is követendő példa minden uniós tagállam számára. Az Európai Unióban 2021-től érvénybe lépő, határértékében a magyar szabályozáshoz hasonló rendelet korlátozza majd a forgalomban levő élelmiszerekben az ipari eredetű transzzsírsav mennyiségét. A magyar hatásvizsgálatok így értékes információkkal szolgálhatnak azon országok számára, melyek TFA-korlátozás bevezetését tervezik.