Bálványunk, a só

Kategória: Egyéb, Közétkeztetés, Táplálkozás | 0

shutterstock_402073258

Amikor az ember jól megsózza az ételét, azzal nem csak az ízlelését bolondítja, hanem mélyen beleavatkozik a szervezete önszabályozó mechanizmusaiba is.
A konyhasó azaz, a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium és a klór. Mindkét elemnek fontos szerepe van a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, az ingerület átvitelben, tehát az ideg- és izomműködésben, a vérnyomás szabályozásában, valamint egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsav alkotórészeként részt vesz az emésztésben, továbbá szerepe van a só-víz háztartás és a sav-bázis egyensúly fenntartásában. A nátrium az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, azonban napi 2 gramm elégséges belőle egy felnőtt számára. Éppen ennyit tartalmaz 5 gramm konyhasó, tehát az fedezi is egy egészséges felnőtt napi nátriumigényét.

 

Kockázatok

shutterstock_185621108

A nagymértékű sófogyasztás bizonyítottan növeli a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek és az agyvérzés kialakulásának kockázatát, azonban kutatások igazolták, hogy a sóbevitel csökkentése mérsékli a vérnyomást és az ezzel összefüggésbe hozható táplálkozásfüggő krónikus megbetegedések előfordulását.

 

Helyzetkép

A legújabb hazai és nemzetközi adatok azt mutatják, hogy világszerte sokkal több sót fogyasztanak az emberek, mint amennyire szükségük lenne. A gyermekek számára ajánlott napi sóbevitel az 1-3 éves korcsoportban 2 gramm, az óvodások esetében 3 gramm, az iskoláskorúak és a felnőttek részére pedig 5 gramm, ami kb. 1 teáskanálnyi.
A 2013-as óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi felmérés eredményei bebizonyították, hogy sajnos már a gyermekek sófogyasztása is többszöröse az ajánlottnak: az óvodai közétkeztetésben a napi háromszori étkezés átlagos sótartalma az ajánlott 2 g helyett 6,7 g volt, iskolák esetében pedig az ajánlott 3,5 g helyett átlagosan 8,6 g. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatból pedig kiderült, hogy a felnőtt férfiak átlagos sófogyasztása 16 g/nap, a nőké pedig 11 g szemben az ajánlott napi 5 grammal.

Miből származhat ez a túlzott sóbevitel?

shutterstock_178576628

  • alapélelmiszerekből (kenyerek, sütőipari termékek)
  • magas sótartalmú késztermékek (leveskockák, feldolgozott húsok, húskészítmények stb.)
  • kézi sózás

 

A feldogozott élelmiszerekből származó napi átlagos nátriumbevitel forrásai férfiak esetében.

ff so

A feldogozott élelmiszerekből származó napi átlagos nátriumbevitel forrásai nők esetében.

no so

 

Mire figyeljünk?

  • Olvassuk el az élelmiszercímkét, válasszunk alacsony sótartalmú nyersanyagokat!
  • Kerüljük a feldolgozott élelmiszerek használatát!
  • Ne használjunk sót és ételízesítőt egyszerre az ételkészítés során!
  • Ne sózzuk meg az ételeket anélkül, hogy megkóstolnánk!
  • Ne tegyünk az asztalra sótartót!
  • Mindig tartsuk szem előtt azt, hogy a gyermekek ízérzékelése érzékenyebb, így ők valószínűleg sósnak tartják azt, ami a felnőttek számára még sótlan.
  • Használjunk zöldfűszereket!

 

A közétkeztetést szabályozó „menzarendelet” sóra vonatkozó előírásai:

  • Sótartó csak a következő felirattal helyezhető el az asztalon: „A túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!”
  • A sótartalmat minden étkezés során fel kell tüntetni.
  • Sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra nem lehet felhasználni.
  • A magas sótartalmuk miatt korlátozott a húskészítmények felhasználási gyakorisága.
  • Az ételek sótartalma nem haladhatja meg a rendeletben előírtakat. A maximálisan megengedett értékeket azzal kell alkalmazni, hogy a 2015. szeptember 1-je és 2021. szeptember 1-je közötti időszakban a napi bevitt só mennyiségét fokozatosan, évente csökkenteni kell a célérték eléréséig, minden korcsoportban.
  • A tálalókonyhán az ételekhez só, illetve cukor nem adható.