23. online ülését szervezte meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által életre hívott közétkeztetési munkacsoport, 2024. június 27-én. Ezúttal a hazai gyermekétkeztetés története, a közétkeztetés szabályozásának kialakulása, valamint egy, a közétkeztetés társadalmi beágyazottságát vizsgáló interdiszciplináris kutatás került bemutatásra.
A rendezvényen Zentai Andrea, az NNGYK Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket.
Umbrai Laura, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetének történésze, bemutatta a menza fővárosi történeti gyökereit. A hallgatók megismerhették a közétkeztetés kialakulásának folyamatát, a 19. század végén a jótékony egyesületek gyűjtéseinek eredményeként létesült első társadalmi/polgári népkonyháktól, a külföldi missziók első világháború utáni, nélkülöző, éhező gyermekek megsegítésére irányuló törekvéseiig. A menza történeti gyökereiről az érdeklődők bővebben itt olvashatnak.
A magyar gyermekélelmezési rendszer kialakulásáról , a korábbi jó gyakorlatokról, a közétkeztetés szabályozásának kialakulásáról az NNGYK kollégái, Dr. Greiner Erika és Miháldy Kinga tartottak előadást.
A gyermek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága című kutatás izgalmas folyamatát és egy-egy főbb eredményét Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa ismertette. A kutatás során a kérdőíves felmérés mellett interjúkat és a tanulókkal fókuszcsoportos beszélgetéseket készítettek. A felmérés főbb tanulságaként Báti Anikó kiemelte többek között az iskola és a pedagógusok szerepének fontosságát a közétkeztetésben, a jól működő, kényelmes ebédlők kulcsszerepét.
A kutatás eredményeit Varga-Nagy Veronika, az NNGYK dietetikusa ismertette a résztvevőkkel. A kutatás tapasztalatai nyomán megállapítható, hogy egy menza sikeréhez nagyban hozzájárul az intézmény, a közétkeztető és a konyha közötti szoros együttműködés, a pedagógusok, szülők, gyermekek és a konyha folyamatos kommunikációja a menzáról (melyben segítséget jelentenek pl. az ötlet-, és véleményládák, a kóstoltatás), az ebédlő kényelmes kialakítása, a megfelelő ebédidő biztosítása, a főzés gyakorlati tudnivalóinak, a menza szocializációs és nevelési lehetőségeinek beépítése az oktatásba (pl. főzőverseny, egészségnapok, tematikus menzanapok), a hagyományok és az étel tisztelete, a gyermekek bevonása az otthoni főzés menetébe és a maradék csökkentésére irányuló törekvés.
Továbbra is várjuk az érdeklődők jelentkezését a szeptemberben folytatódó munkacsoporti alkalmakra, melynek tematikája hamarosan meghirdetésre kerül.