Dél-Európában van a legtöbb túlsúlyos gyermek

Kategória: Egyéb, Hírek, Táplálkozás | 0

Megjelent az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Gyermekkori Elhízás-monitorozó Rendszerének (COSI) negyedik fordulóját összefoglaló jelentés, amely a régió 36 országának 6–9 éves gyermekeiről rendelkezésre álló legfrissebb eredményeket tartalmazza. A WHO COSI-jelentést a május 11-én tartott Európai Elhízás Konferencián mutatták be.

A legfontosabb megállapítások

Összességében a túlsúly a 7–9 éves fiúk 16 százalékát, a lányok 18 százalékát érinti. Az elhízás előfordulása 13 százalék volt a fiúk és 9 százalék a lányok körében.

Az adatok azonban nagy ingadozást mutatnak az egyes országok között. A 7–9 éveseknél a túlsúly és az elhízás legmagasabb arányát a mediterrán országokban, például Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban figyelték meg, ahol a fiúk és lányok több mint 40 százaléka túlsúlyos, illetve a fiúk 19–24 százaléka, a lányok 14–19 százaléka elhízott.

A legkedvezőbb arányokat Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban rögzítették, ahol a fiúk és a lányok csupán 5–12 százaléka túlsúlyos, és kevesebb mint öt százaléka elhízott.

(A 36 országban élő fiúk és lányok túlsúlyára és elhízására vonatkozó részletes adatok megtekinthetők a közlemény végén található ábrán.)

Táplálkozási szokások

Átlagosan a gyermekek csaknem 80 százaléka reggelizett minden nap, körülbelül 45 százalékuk fogyasztott naponta gyümölcsöt, és 25 százalékuk zöldséget.

Az országszintű adatok azonban itt is nagy eltéréseket mutattak: a naponta reggelizők aránya 49 és 96 százalék, a napi gyümölcsfogyasztás 18 és 81 százalék, a zöldségfogyasztás pedig 9 és 74 százalék között ingadozott.

Fizikai aktivitás

Megközelítőleg minden második gyermek aktívan (gyalog vagy kerékpárral) közlekedett az iskolába és onnan haza. A legtöbb gyermek – 62 és 98 százalék között változó arányban – minden országban legalább napi egy órát töltött a szabadban játszva. Az iskolázottabb szülők gyermekei a legtöbb országban nagyobb eséllyel sportoltak/táncoltak. Ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei nagyobb eséllyel jártak gyalog vagy kerékpárral az iskolába és vissza.

Negyedmillió gyermeket mértek meg

A WHO 2006-ban az európai régióra kiterjedő gyermekkori elhízás-montírozó rendszert hozott létre azzal a céllal, hogy a különböző országokban összehasonlítható módon lehessen követni a tápláltsági állapot trendjét. A WHO COSI eddig öt adatgyűjtési kört folytatott le, a felmérésben résztvevő országok száma folyamatosan nőtt. Az ötödik forduló (2018–2019) összesített adatfeldolgozása folyamatban van, és jelenleg egyeztetés zajlik a következő adatgyűjtés kezdetéről.

A most publikált jelentésben annak a 36 országnak az adatai találhatók, amelyek a 2015/2016-os és a 2016/2017-es tanévben vettek részt a felmérésben, és mintegy 250 ezer általános iskolás gyermek magasságát és testsúlyát mérték meg. A COSI-jelentés a fiúkra és lányokra vonatkozó legátfogóbb adatokat tartalmazza a túlsúlyról, a fizikai aktivitásról és a táplálkozási szokásokról.

A COVID-19 világjárvány hatása a gyermekkori elhízásra

A COVID-19 pandémia valószínűleg negatívan befolyásolja a gyermekkori elhízás szintjét a WHO európai régiójában, és hatással lesz a COSI-felmérés következő fordulójának eredményére is.

Az iskolák bezárása és az elszigeteltség hatással lehet az iskolai étkezéshez való hozzáférésre és a gyermekek testmozgási idejére, ami növelheti az egyenlőtlenségeket.

A gyermekkori elhízás megelőzésére irányuló stratégiáknak ezért a világjárvány idején is prioritást kell élvezniük.

A WHO COSI 4. fordulójának jelentése itt érhető el.
A WHO COSI 4. fordulójának hivatalos sajtóközleménye itt érhető el.