Az emberek jelentős része az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 g só dupláját fogyasztja naponta, jelentősen növelve ezzel a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát, melyek becslések szerint 3 millió halálos áldozatot követelnek egy évben.
Hazánkban e tekintetben kifejezetten rossznak mondható a helyzet, az OGYÉI 2014-es, országos, reprezentatív felmérésének eredményei alapján: a felnőtt magyar férfiak napi 16 gramm, a nők napi 11 gramm sót fogyasztanak, az ajánlott 5 gramm helyett. (OTÁP, 2014)
A napi sóbevitel fő forrásai
A napi sófogyasztás legnagyobb része világszerte a feldolgozott élelmiszerekből származik, melyek piaca folyamatosan bővül. Jelentős nátriumtartalommal bírnak például a kenyerek, a sós rágcsálnivalók, a húskészítmények, savanyúságok és a sajt is.
A WHO most újabb lépést tett a sóbevitel csökkentésére: 2021 májusában több mint 60 feldolgozott élelmiszerre vonatkozóan határozott meg nátrium-határértékeket. (Só = Na x 2,5.)
Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint a lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy mennyi sót fogyaszt, illetve, hogy a túlzott bevitel milyen kockázatokat hordoz.
Az egyes országokban sócsökkentő stratégiák kidolgozására, illetve arra van szükség, hogy a lakosság birtokában legyen a megfelelő élelmiszerválasztáshoz szükséges információknak.
Szükség van továbbá az ipar által előállított élelmiszerek összetételének módosítására. Ez – különösen azokban az országokban, ahol jelenleg is nagy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának aránya – bizonyítottan hatékony módszer a sóbevitel csökkentésére, emellett megakadályozhatja, hogy a feldolgozott élelmiszerek váljanak a só fő forrásává azokban az országokban, ahol ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása gyorsan növekedhet a jövőben.
A WHO új ajánlása kiindulási alap az országok és az ipar számára az élelmiszer-környezet átalakításához és az egyes – hosszú távon életeket mentő – nemzeti irányelvek felülvizsgálatához, kialakításához.
Fokozatos sócsökkentés
A hasonló típusú élelmiszerek a különböző országokban gyakran eltérő mennyiségű sót tartalmaznak. A WHO most publikált harmonizált, globális referenciaértékei alapján az egyes országok a helyi élelmiszer-környezetet figyelembe véve határozhatják meg, hogy milyen ütemben szükséges az iparnak csökkentenie a feldolgozott élelmiszerek sótartalmát, a 2025-re kitűzött (30%-os só-/nátriumcsökkentést jelentő) globális cél elérése érdekében.
„A megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés kritikus fontosságú minden ország, minden lakos számára” – mondta Dr. Tom Frieden. A Resolve to Save Lives an Initiative of Vital Strategies elnök-vezérigazgatója azt is hangsúlyozza, hogy ha a sócsökkentés szakaszos, ahhoz a lakosság ízlése alkalmazkodik.
„Ha fokozatosan csökkentjük a sótartalmat, ételeink íze változatlanul jó marad, és csak a szívünk fogja érezni a különbséget!”
Az új ajánlás egy, a táplálkozás-politika számára meghatározó évben lát napvilágot. A szeptemberi ENSZ Élelmezési rendszerek csúcstalálkozója és a decemberi „Táplálkozás a növekedésért” csúcstalálkozó a döntéshozók széles körének kínál lehetőséget az élelmezési rendszerek átalakítására, többek között a feldolgozott élelmiszerek nátriumtartalmának csökkentésére irányuló kötelezettségvállalással.
Forrás: WHO