2022. június 21-22-én lezajlott az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet és az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által közösen szervezett, hiánypótló, „A gyermek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága” című interdiszciplináris konferencia.
A konferencia több tudományterületet érintő programja számos – például táplálkozás-egészségügyi, hatósági, történelmi, közgazdasági, néprajzi, gyakorlati, oktatási, pszichológiai – aspektusból mutatta be a gyermek közétkeztetést és a kapcsolódó területeket.
A konferencia első napja a közétkeztetés területét interdiszciplináris megközelítésben járta körül.
Nyitóbeszédet mondott a BTK nevében Balogh Margit, főigazgató-helyettes és a Néprajztudományi Intézet nevében Vargha Katalin, tudományos titkár.
Feigl Edit, az OGYÉI főigazgató-helyettese beköszöntőjében az OGYÉI közétkeztetéssel kapcsolatos tevékenységeit, képzéseit, projektjeit mutatta be, továbbá ismertette a táplálkozás fontosságát és felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a közétkeztetés érték.
Schmidt Richárd a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) képviseletében ismertette az NNK hatósági jogköreit, a vonatkozó jogszabályokat, bemutatta a hatósági gyakorlatot és ismertette a hatóság lehetőségeit a közétkeztetés minőségének emelésére.
Dr. Greiner Erika tartalmas előadásában az OGYÉI szemszögéből mutatta be a gyermek közétkeztetés múltját, bemutatva a közétkeztetés kialakulásának sarokköveit Magyarországon és a fejlődés jelentősebb akadályait. Előadásában kitért a szervezett élelmezésvezetői képzés kialakulására és két, még a 20. században – 1977-1980 és 1986-1991 között – végzett gyermekélelmezési felmérésre, amelyek eredményei és az azokból levont következtetések és javaslatok nagy hasonlóságot mutatnak a jelenkorunkban végzett felmérések eredményeivel. Előadásában ismertette, hogy miért volt indokolt a közétkeztetés rendeleti szabályozása és melyek azok a területek, amelyek további fejlesztést igényelnek. Ilyen terület például a közétkeztetésben dolgozók táplálkozás-egészségügyi képzési rendszerének kialakítása.
Báti Anikó az NKFIH kutatás kérdéseiről és válaszairól tartotta meg előadását, amelyben rávilágított a közétkeztetés néprajzi vonatkozásaira.
Majd az előadást követően kerekasztal beszélgetés következett, melynek résztvevői – az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet képviseletében Báti Anikó, Juhász Katalin, Nickel Vira Réka, az OGYÉI részéről Dr. Greiner Erika, Zentai Andrea, Miháldy Kinga és Varga Anita, SZNM részéről Bereczki Ibolya valamint Bársony Tamás ELTE – megosztották a gyermekélelmezés területén az OTKA projekt keretében közvetlenül szerzett tapasztalataikat.
Az eseményen kiemelésre került, hogy a szükségleteknek megfelelő ételmennyiség elfogyasztásának és az ételmaradékok csökkentésének mennyire fontos eleme a megfelelő időtartam biztosítása az étkezéshez, az étkezés folyamatának hatékony megszervezése, ideértve az étkezőhelyiségek korszerű és praktikus kialakítását és az étkezés útvonalainak megtervezését is. Megállapításra került továbbá, hogy a közétkeztetésben biztosított ételek elfogadásában és a gyermekek részéről a közétkeztetés pozitív tevékenységként történő megélésében nagy jelentősége van az étkezés során jelenlévő pedagógusok és a konyhai személyzet attitűdjének is.
A 3. szekcióban a közétkeztetés történelmi hátterét és egyes néprajzi vonatkozásait ismerhette meg a hallgatóság. Umbrai Laura előadása keretében bemutatta a menza történeti gyökereit a fővárosunkban, Valuch Tibor ismertette a fogyasztás, a táplálkozás és a közétkeztetés változásait Magyarországon a 20. század második felében, Kapitány Gábor előadása az étkezés jelrendszeréről, az étkezés és identitás összefüggéseiről szólt, Juhász Katalin az étkezés, mint rítus nézőpontból szemléltette az asztali áldások kialakulását és jelenlegi gyakorlatát a menzán. A szekció utolsó előadását Bali János tartotta, aki a kortárs tömegkultúra gasztronómiai mintáinak gyermekek közétkeztetésére gyakorolt hatását mutatta be.
A 4. szekcióban Kelemen Katalin előadása bemutatta a közétkeztetés közgazdasági vonatkozásait, majd Lugasi Andrea előadásában kiemelte a vendéglátás és a közétkeztetés közös pontjait, ezt követően Tátrai Katalin és Csajbókné Csobod Éva ismertették a hazai dietetikusképzés gyakorlatát és a dietetikus és az élelmezésvezető szerepét a közétkeztetésben.
A konferencia második, „Életképek a menzáról” tematikájú napján Tóth Dávid, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a minőségvezérelt közétkeztetést, majd az előadást követően élelmezésvezetőként dolgozó tapasztalt szakemberek, Pénzes Andrea, Vígné Sági Katalin, Ambrus György – kerekasztal beszélgetés – keretében számoltak be az élelmezés területén eltöltött évek tapasztalatairól. Megemlítésre került a közétkeztetési rendelet megalkotásának fontossága, az egészséges táplálkozási szokások kialakításában betöltött szerepe, továbbá az is, hogy a NÉBIH által végzett minősítésnek jelentős és kiemelkedő szerepe van a konyhák korszerűsítésében és közétkeztetés színvonalának emelésében. A közétkeztetés keretében „a jövőt etetjük”, fontos, hogy finom és jó, ugyanakkor biztonságos ételeket szolgáltassanak, és az a legnagyobb minőségi visszajelzés, ha a gyermek repetát kér.
A beszélgetés során felvetődött az a megállapítás is, hogy a tapasztalatok alapján a gyermekeknek még mindig egy jelentős része nem ismeri az ételeket, élelmiszereket, ezért a kóstoltatásoknak és egyéb, az ételek megismerését szolgáló rendezvényeknek – lehetőség szerint a szülők bevonásával – fontos szerepe van, akár az ételmaradékok csökkentésében is.
A 6. szekcióban még szélesebb spektrumát ismerhettük meg a közétkeztetéshez kapcsolódó területeknek. Megismerhettük a közétkeztetést Mautner Zsófia, gasztroblogger szemén keresztül, aki az ízlés fejlesztésének lehetőségeit is kiemelte. Sinkovits Zsuzsanna előadásában pedig láthattuk a közétkeztetés egy lehetséges megújítását a tárgyi környezeten keresztül. Az általa bemutatott „Kidware Cantine Set”, egy praktikus, esztétikus, higiéniai és egyéb fontos szempontok figyelembevétele mellett megtervezett alternatíva, a közétkeztetésben használható edényzet megújítása szempontjából, amely szintén hozzájárulhat a közétkeztetés keretében szolgáltatott ételek nagyobb arányú elfogadásához és az ételmaradék csökkentéséhez. Góg Angéla előadása előretekintést nyújtott a jövőbe, amikor bemutatta egy lehetséges módját annak, hogyan konzerválható kedvenc ételeink íze és hogyan idézhető fel az általuk kiváltott boldogság- és komfortérzet.
Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke ezt követő előadásában bemutatta a neves Közétkeztetési Szakácsversenyt, rövid néven a KÖSZ-t, amelyet hosszú évek óta kiemelkedő sikerrel rendeznek meg. A verseny céljai között szerepel például az évszakhoz köthető hagyományok, szokások, ismerős és hagyományos ízek megőrzése mellett, az ételek mai kor követelményeihez igazítása, az étkezési kultúra fejlesztése, a hazai friss alapanyagok felhasználásának népszerűsítése, a közétkeztetés népszerűsítése és minőségének javítása, fejlesztése. A verseny tematikája eseményenként változik, a feladat felnőtteknek szánt, komplettált, három fogásos ebéd megtervezése és tálalása, a modern gasztronómia jegyében. Az elkészített ételeket a szervezők és szakmai támogatók által delegált, szakértőkből álló szakmai zsűri bírálja el. A verseny szakmai támogatói között az OGYÉI is szerepel.
A záró 7. szekció a kortárs táplálkozáskultúra néprajzát, a témákat és kutatási lehetőségeket járta körül. Az előadásokban szó esett a veganizmus jelenségének online kutatásáról, a gyermekkori nassolás etnográfiájáról, valamint az élelmiszervásárlók manipulálásának technikáiról. Az előadásokat és a konferenciát egy interaktív beszélgetés zárta a táplálkozáskultúra-kutatás mai lehetőségeiről.
Az elhangzott előadások teljes anyaga itt érhető el, a BTK Youtube-csatornáján.