Mi fán terem a hajdina?

shutterstock_134184944

Az eredetileg Ázsiából származó hajdina (Fagopyrum esculentum) más néven pohánka vagy tatárka, növényrendszertanilag a keserűfűfélék családjába tartozik.
A hajdina rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami jó hatással lehet szervezetünkre, ezek közül is a legfontosabbak:

  • A hajdina a pszeudocereáliák között kiemelkedő magas rost tartalmának köszönhetően. Magas élelmirost-tartalma révén hatásos lehet a székrekedés és egyes bélrendszeri daganatok megelőzésében.
  • Antioxidáns vegyületeket tartalmaz, amelyek a daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos szerepet játszanak.
  • A hajdina magas rutintartalmának köszönhetően erősítheti a hajszálerek falát, csökkentve azok áteresztőképességét. Ezáltal hozzájárulhat az érrendszer épségének, egészségének fenntartásához.
  • Jó forrása a különböző ásványi anyagoknak (kálium, magnézium, cink) és vitaminoknak (B-vitamin csoport), melyek hozzájárulnak szervezetünk egészséges működéséhez.
  • Zsírsavösszetétele hasonlóan más pszeudocereáliákhoz igen kedvező, hiszen a szervezetünk számára fontos telítetlen zsírsavakban gazdag.
  • Glikémiás indexe közepes (50-60%), tehát nem vezet hirtelen vércukorszint emelkedéshez.
  • Nagyobb mennyiségben tartalmaz lizint, mely egy esszenciális aminosav, tehát szervezetünk nem tudja előállítani, ezért beviteléről gondoskodnunk kell

Felhasználási lehetőségek:

A hajdinát felhasználás előtt néhány órával érdemes vízben áztatni, hiszen ezzel a főzési időt csökkenthetjük. A főzése egyszerű, a rizshez hasonlóan, kétszeres mennyiségű folyadékban körülbelül 20 perc alatt tudjuk készre főzni, így akár köretként is fogyaszthatjuk, de tökéletes töltött, rakott ételekben, fasírtokban is a rizs helyettesítésére. A darájából készíthetünk hajdinakását, amelyet változatosan illeszthetünk be táplálkozásunkba reggeliként, kisétkezésekként, de akár desszertek készítéséhez is kiváló. Használhatjuk kenyerek és sütemények készítéséhez, ebben az esetben körülbelül a liszt 30-40%-át javasolt hajdinalisztre cserélni, melynek oka, hogy sikérképző fehérjéket nem tartalmaz, a kenyérsütéshez pedig szükséges, hogy sikérképző fehérjék is jelen legyenek. A hajdinaliszt alkalmas különböző kevert tészták (palacsinta, muffin) készítéséhez is, és akár pörkölt magját is használhatjuk palacsinták és kekszek készítéséhez. Tökéletesen alkalmazható főzelékek sűrítéséhez is.
Megannyi felhasználási módjának köszönhetően számtalan módon színesíthetjük étkezéseinket hajdinával és a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják, hiszen nem tartalmaz glutént.