A húsvét a kereszténység legnagyobb fő ünnepe. Megelőző időszakában a hívek hagyományosan negyvennapos böjtöt tartanak. Nagypéntek napján a katolikus egyházi hagyományok szerint 18-60 év között a napi 3-szori étkezés (ebből egyszer a jóllakottságig), és 14 éves kortól a húsfogyasztás mellőzése az előírás. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, amikor újra húst lehet enni.
A húsvét hazánkban is az év egyik legjelentősebb ünnepe, így érthető, hogy számos hagyományos menü szerepel a családi asztalokon, melyeket az ünnepkörhöz tartozó jelképek határoznak meg. Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatának, a bor Krisztus vérének, a tojás pedig az újjászületésnek a jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
Mindig fontos szempont, hogy az ételek elkészítéséhez a jó minőségű alapanyagokat részesítsük előnyben, helyes konyhatechnológiát alkalmazzunk, továbbá ügyeljünk a mértékletességre és a változatosságra is. A mértékletességgel nem csak a bevitt zsiradék, só és cukor mennyiségét csökkenthetjük, hanem elkerülhetjük az ünnepek környékére jellemző túlevést is.
Már a húsvéti menü tervezésekor ajánlott tanulmányozni az Élelmiszerbiztonsági tanácsok a húsvéti fogásokhoz a koronavírus járvány idején című összeállítást is, amely a NÉBIH honlapján érhető el.
Hogy válasszunk húsvéti sonkát?
Az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok betartásán túl a sonka kiválasztásakor nézzük meg az élelmiszer címkéjét vagy ha webáruházban vásárolunk, a feltüntetett tápanyagértékeket, és lehetőleg a magas hús-, és alacsonyabb zsírtartalmú terméket válasszuk. Lehetőségünk szerint kerüljük a gyorspácolású termékeket és válaszuk a hagyományosan érlelteket.
Mérsékeljük a sóbevitelt
A húsvéti sonkának általában magas a sótartalma. Több dolgot is tehetünk, annak érdekében, hogy elkerüljük a túlzott sófogyasztást (ami magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek fennállása esetén különösen ajánlott):
- a sonka főzésekor ne adjunk további sót a főzővízhez
- a felszolgált köretek, saláták ízesítéséhez minimális mennyiségű sót vagy alacsony sótartalmú ételízesítőt használjunk, fűszerezésnél, ízesítésnél részesítsük előnyben az intenzív ízű, friss vagy szárított fűszernövényeket, hagymaféléket (pl. petrezselyem, kapor, metélőhagyma, újhagyma, lilahagyma, medvehagyma)
- ha tehetjük, süssük magunk kenyeret, pogácsát, készítsünk házi tormakrémet és állítsuk össze mi a salátáinkat, így magunk határozhatjuk meg a hozzáadott só mennyiségét
- a friss zöldsalátákat, zöldségféléket ne sózzuk; élvezzük a zöldségek természetese ízét!
- a főtt tojást só helyett ízlés szerint borssal, chilivel, pirospaprikával, friss metélőhagymával szórjuk meg vagy díszítsük natúr paprikakrémmel
Tippek egészségesebb húsvéti hidegtálhoz
A húsvéti hidegtálak látványos elemei a húsvéti asztalnak. Kerülhetnek rájuk különféle tojásételek, sonkatekercsek, saláták, vékonyan szeletelt füstölt/főtt sonkák, aszpikos húsételek, tormakrém vagy frissen reszelt torma.
- Mindig törekedjünk a friss, ép, jó minőségű, megbízható forrásból származó alapanyagok beszerzésére, az alacsonyabb zsírtartalmú húsok, húskészítmények,tejkészítmények és tejtermékek felhasználására.
- Ételeink telítőértékét, rost- és vitamintartalmát friss zöldségek, savanyúságok, gyümölcsök használatán és hozzáadásán túl növelhetjük teljes értékű gabonákkal (pl. teljes kiőrlésű kenyér, kifli, zsemle, pogácsa, keksz).
- Salátaöntetekhez a magas energia- és zsírtartalmú majonéz helyett használjunk alacsonyabb zsírtartalmú, joghurtos, kefires, 12 %-os tejfölös vagy ecetes önteteket, dresszingeket, az olajok közül válasszuk a hidegen sajtolt olaj féléket (pl. olíva-, repce-, tökmag-, kukorica-, lenmagolaj).
- Tegyük rostban gazdagabbá, tápanyagdúsabbá és színesebbé étkezéseinket friss salátával, savanyúsággal, zöldségköretekkel. Minél többféle zöldséget használunk, annál jobb! A saláták tetejét szórjuk meg kevés, sótlan olajos maggal, ami lehet lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag, de akár dió és mandula is.
- Kínáljunk az ételek mellé friss, reszelt tormát, házi tormakrémet, vagy (darált kápia- vagy pritaminpaprikából készült) házi paprikakrémet, melyeket a lehető legkevesebb só, zsiradék, majonéz, cukor felhasználásával készítsünk el.
Húsvéti kalács és desszertek
Lehetőség szerint – csakúgy, mint bármely péksüteményből – kalácsból is vásároljunk magasabb rost- és alacsonyabb cukortartalmút. Ha ilyet nem találunk, süssünk házi kalácsot úgy, hogy a finomliszt egy részét teljes kiőrlésű liszttel helyettesíthetjük, a cukor mennyiségét pedig lecsökkenthetjük. Kalácsunkat változatosabbá tehetjük olajos magvak, tejtermékek – joghurt, kefir, sovány túró –, cukormentes kakaópor, fűszerek, hozzáadott cukrot nem tartalmazó aszalt gyümölcs felhasználásával.
A nehéz, margarinos és túlédesített krémes sütemények helyett válasszunk egészségesebb alternatívákat. Keressünk olyan recepteket, melyek kerülik zsiradékok – margarin, vaj, olaj – túlzott használatát, kevesebb cukormennyiséget írnak elő, a liszt egy részét teljes értékű gabonákkal (pl. teljes kiőrlésű búzaliszttel, zabliszttel, zabpehellyel) helyettesítik.
A süteményekhez használjunk sovány tejtermékeket (sovány túró, joghurt, kefir), ízesítésre ízlésünk szerinti fűszereket (fahéj, vanília, szegfűszeg), gyümölcsöket (alma, körte, déligyümölcsök), zöldségeket (sárgarépa, cékla, káposzta) is, de választhatók a cukormentes vagy az alacsony cukortartalmú befőttek, valamint a cukrozatlan dió, a mandula és a mák is.
A dióval, mákkal töltött süteményeket rostban és vitaminban gazdagabbá tehetjük, egy -egy apró változtatással. A töltelékhez felhasznált dió mennyiségének a felét apró kockákra vágott almával és zabpehellyel helyettesíthetjük. A mákos tölteléket gazdagíthatjuk kiolvasztott, lecsepegtetett gyorsfagyasztott meggyel vagy meggybefőttel, amihez szintén zabpelyhet használhatunk fel.
A választék bőséges, csupán a képzeletünk szab határt a különféle finomságok elkészítéséhez.
További hasznos húsvéti tanácsok
- A menü tervezésekor vegyük számba, hogy milyen alapanyagokkal rendelkezünk a háztartásunkban, és lehetőleg ezekből elkészíthető ételsort tervezzünk. Ha mégis vásárolnunk kell, írjunk bevásárlólistát, és tüntessük fel a vásárolni kívánt mennyiségeket is.
- Alaposan gondoljuk át a bevásárlólistánkat, ne felejtsük el az innivalókat és a fűszereket sem, hogy egy bevásárlásnál többre lehetőleg ne legyen szükség.
- A menü tervezésekor gondoljunk a velünk egy háztartásban élő ételallergiásokra, ételintoleranciában szenvedőkre is.
- Az ünnepi időszakban se feledkezzünk meg a megfelelő, napi 2-2,5 l folyadékbevitelről. Étkezések között is tegyünk ki az asztalra kancsóban vizet, vagy akár cukor hozzáadása nélkül készült limonádét, gyümölcsteát. A magasabb rosttartalmú ételek mellé pedig mindig fogyasszunk bőségesen folyadékot. A rostok kedvező hatásukat csak megfelelő mennyiségű víz fogyasztása mellett fejtik ki, így a rostbevitellel egyidejűleg a víz- bevitelt is növelni kell, ennek hiányában székrekedés, és egyéb bélrendszeri panaszok alakulhatnak ki.
- Az alkoholok és a cukrozott, szénsavas üdítők mennyiségét már vásárláskor minimalizáljuk.
- Gyümölcslevek, gyümölcsitalok közül a magas gyümölcstartalmú és hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket részesítsük előnyben és ügyeljünk arra, hogy napi egy pohárnál ne fogyasszunk többet belőlük!
- Vonjuk be a gyerekeket is az előkészületekbe! Szívesebben megkóstolják a számukra szokatlanabb ízű, kinézetű ételeket, ha részt vesznek az elkészítésükben.
- A torma vagy a tormakrém igen gyakori kisérője a húsvéti ételeinknek, azonban ügyeljünk arra, hogy kisgyermekeknek ne adjunk erős, csípős ételeket.
- Ne feledkezzünk meg az otthon végzett testmozgásról sem, amely számos kedvező élettani hatása mellett az emésztésre is pozitív hatással van!