Részlet a Diétás étkezés – az OGYÉI szakmai kiadványa szülőknek, közétkeztetőknek kiadvány Gluténérzékenység – cöliákia c. fejezetéből. A kiadvány teljes terjedelmében itt olvasható.
“Az útmutató célja, hogy eligazítsa a szülőket, pedagógusokat, gyermekélelmezésben dolgozó szakembereket a leggyakoribb diétákat illetően, támogassa az egységes szemlélet kialakítását a témában érintettek között, szem előtt tartva, hogy a diétás étkezést orvosilag igazolt egészségügyi probléma esetén, dietetikus szakember segítségével folytassák.”
Mire figyeljünk vásárláskor?
- Biztonsággal fogyaszthatók azok az élelmiszerek, melyeken a „gluténmentes” felirat szerepel.
- Figyelem! A piktogramos jelölés (pl. áthúzott búzakalász) önmagában nem garancia a gluténmentességre!
- Biztonsággal fogyaszthatók azok az élelmiszerek, melyek csomagolásán az összetevők között nem szerepel gluténtartalmú összetevő (búza, rozs, árpa, zab, kamut, tönkölybúza stb. és ezek keresztezett változatai) és a csomagoláson nincs feltüntetve a „nyomokban glutént tartalmaz” vagy „glutént tartalmazhat” vagy „olyan gyártósoron, üzemben készült, ahol gluténtartalmú terméket is előállítanak” vagy az említettekkel azonos tartalmú felirat.
- Ne fogyasszon a cöliákiás olyan termékeket, amelyeken a „nyomokban glutént tartalmazhat”, „glutént tartalmazhat”, „olyan gyártósoron, üzemben készült, ahol gluténtartalmú terméket is előállítanak” vagy az említettekkel azonos tartalmú kifejezés szerepel.
- Nem biztonságosak azok a termékek, amelyek gluténtartalma, szennyezettsége nem ismert. Bizonyos, csomagolatlanul is kapható élelmiszerek (pl. olajos magvak), természetes módon ugyan nem tartalmaznak glutént, de csomagolás, szállítás, tárolás során szennyeződhettek vele.
- A nem előre csomagolt élelmiszerek esetében az árusítás helyén kaphat információt a fogyasztó az allergiát/ intoleranciát okozó anyagok jelenlétéről. Ha ezek között gluténtartalmú összetevőt vagy annak valamely származékát találja, ne vásárolja meg a terméket.
Mit jelentenek a gluténre vonatkozó feliratok?
- „Gluténmentes”: abban az esetben kerülhet egy termékre, ha a gluténtartalom a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerre vonatkoztatva nem haladja meg a 20 mg/kg-ot. A fogyasztót azonban nem lehet megtéveszteni, azaz egy eredendően, természetéből adódóan gluténmentes élelmiszerre nem lehet ilyen feliratot elhelyezni (pl. natúr joghurt).
- „Nagyon alacsony gluténtartalmú”: csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
- A gluténmentes és nagyon alacsony gluténtartalmú kifejezéseket továbbá kísérhetik a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.
- „Kifejezetten gluténérzékenyek számára készült”, „Kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült”: Ezek a feliratok a „gluténmentes” vagy „nagyon alacsony gluténtartalmú” felirattal ellátott termékekre kerülhetnek fel (akkor, ha a gluténtartalmú összetevőt gluténmentes összetevővel helyettesítették vagy a gluténtartalmú összetevő gluténtartalmát lecsökkentették).
Kapcsolódó cikkek:
Mi a cöliákia?
Mivel helyettesíthetjük a gluténtartalmú liszteket, köreteket?
Tanácsok gluténérzékeny gyerekek szüleinek