2024. február 22-én sikeresen lezajlott az idei első, de immár 19. alkalommal meghirdetett közétkeztetési munkacsoporti ülés, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztálya és a közétkeztetési munkacsoportot koordináló bizottság szervezésében.
A találkozó vendégelőadója Dr. Diófási-Kovács Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, fenntarthatósági szaktanácsadó ismertette a résztvevőkkel a SchoolFood4Change projektet.
A SchoolFood4Change 13 ország 16 városának részvételével zajló projekt, melynek célja, hogy az iskolai étkezést élvezetesebbé és egészségesebbé tegye a gyermekek és a bolygónk számára egyaránt. A projekt együttműködő partnerei Budapest Főváros Önkormányzata és a fenntartásában működő Étkezési Szolgáltató Gazdasági Szervezet (ÉSzGSz).
Az Európai Unió A termelőtől a fogyasztóig stratégiájával és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célokkal összhangban tudományosan és szakmailag megalapozott ajánlásokat dolgoznak ki az iskolák, az iskolai közétkeztetők, a felelős hatóságok és a politikai döntéshozók számára. A projekt 3 alappillére a zöld közbeszerzési folyamatok kialakítása, az iskolákban a Fenntartható és Integrált Iskolai Étkezési Modell (FINI) bevezetése, valamint a közétkeztetésben dolgozók képzése, az egészséges és fenntartható táplálkozás kialakítása érdekében.
A projekt keretében évente minden részt vevő városban környezeti és társadalmi-gazdasági hatástanulmányokat végeznek. A környezeti hatásvizsgálat lehetővé teszi a különböző alapanyagok, menü-összeállítások környezetre gyakorolt hatásának összevetését, melynek módszerét a projekt lezárását követően mindenki számára elérhetővé teszik.
A munkacsoporti ülés második felében arra kerestük a választ, hogyan és miként lehetne fenntarthatóbb a közétkeztetés ellátási lánca. Bemutatásra került a 101 iskolát ellátó ÉSzGSz centralizált, illetve Franciaország Dordogne városának decentralizált közétkeztetési modellje. Az élelmezési rendszerek vizsgálata rámutatott arra, hogy azok működését leginkább a konyhák típusa, illetve azok fizikai környezete és a beszerzési lehetőségek határozzák meg. A zöld ellátási láncok kialakításában legfontosabb tényező az elkötelezettség, a közös célkitűzések és a szereplők közötti megfelelő kommunikáció.
Az ülést rövid kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen a résztvevőknek lehetőségük adódott a kérdéseik feltevésére. A kérdések főként a svédasztalos, szabadszedéses közétkeztetés megvalósításának lehetőségeire, előnyeire és hátrányaira irányultak.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a márciusi alkalommal a szabadszedéses közétkeztetés kérdéskörét járjuk körbe.
Továbbra is várjuk az érdeklődők jelentkezését a közétkeztetési munkacsoport üléseire. Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy garantáltan időben értesülj a 20. találkozó részletes programjáról!