2024. október 29-én a lezajlott az „ebéd a levesen túl” témájú tankonyhai foglalkozást magába foglaló szakmai tréningünk próbaalkalma, melyet a közétkeztetési munkacsoport koordináló bizottságában részt vevő szervezetek – Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ), Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) – delegáltjainak szerveztük.
Az iskolai menzákon az étkezési idő korlátozott, gyakran nem elegendő a gyerekek számára ahhoz, hogy nyugodtan elfogyasszák az ebédjüket. Az étkezőbe való eljutás, a kézmosás, ételekért való sorban állás tovább csökkenti az étkezési időt. Ha testnevelés óra után van az ebéd, akkor még az öltözködés is tovább csökkenti ezt. Ha az ételek, különösen a leves, a jogszabályban meghatározott 63 fokon (a gyermek részére talán túl forrón) kerülnek tálalásra, a gyerekeknek várniuk kell, hogy az ehető hőmérsékletűre hűljön, ami még tovább csökkenti a rendelkezésre álló étkezési időt.
A közétkeztetők, szülők beszámolója szerint a levesek gyakran érintetlenül maradnak a tányérokban, a felmérési adatok szerint ezek teszik ki az ételmaradék jelentős részét. A maradékmennyiség különösen problémás, hiszen az ételek elkészítése idő- és erőforrás-igényes, az ételpazarlás költséges és környezeti szempontból is káros.
Bár a levesek hagyományosan részei a magyar étkezési kultúrának, az étkeztetőknek lehetőségük van arra, hogy a leveseket egy-egy alkalommal kiváltva változatosabb menüket állítsanak össze, például olyan ételek étlapra illesztésével, amelyek gyorsabban, könnyebben fogyaszthatók vagy az élelmiszerbiztonsági szabályoknak megfelelően nem kell forrón tálalásra kerülniük, esetleg amelyeket magukkal tudnak vinni a diákok, ha nem marad idő az elfogyasztásra (pl. friss, nyers saláták, gyümölcsök, tejes/tejtermékes/gyümölcsös sütemények/desszertek, smoothie-k, stb.).
Ez a gyakorlat csökkenthetné az ételpazarlást és javíthatná az étkezési élményt.
A fentiek alapján egy olyan szakmai tréningprogram elindítását kezdeményeztük, amelynek célja, hogy támogassa az iskolai étkeztetésben részt vevő szakembereket: az egészségügyi szakdolgozókat, közétkeztetésben dolgozókat, élelmezésvezetőket.
A tankonyhai foglalkozás során olyan ételek kerülnek bemutatásra, amelyek leves helyett kínálhatók az iskolai menzákon. Ezek az ételek nemcsak csökkenthetik az élelmiszerpazarlást, hanem a közétkeztetési rendelet betartása mellett változatosabbá is tehetik a menüt, jobban igazodva a gyermekek változó igényeihez.
Az október 29-i esemény lehetőséget adott arra, hogy a közétkeztetés területén jártas, a közétkeztetési gyakorlat javításán dolgozó szakemberek visszajelzéseit és értékes javaslatait közvetlenül beépíthessük a program további fejlesztésébe. A rendezvény sikeresen, a résztvevők aktív közreműködésével zajlott, és bizonyította az „ebéd a levesen túl” témájú tankonyhai foglalkozás indítása iránti közös elkötelezettséget.